Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Képek, videók Partnereink RSS
 
 Személyek 
 Családok 
 Események 
 Helytörténet 
 Személyes 
 Tallózó 
 Kutatásról 
Érettségi bizonyítványom mint unikális heraldikai kordokumentum
Jutadombi emlékek
AZ ADAKOZÓ (Összeállította: Szücs János)
Nyolcvannégy év után egymásra találtak a Böröczky testvérek
A „Szkalla-sztori”
Menekülés a háború elől 1. és 2. rész
A hatvani vasútállomás bombázása, 1944. szeptember 20.
Egy könyv kalandos útja
Rövid történet a nagyszüleimről
 
Móra Ferenc latintanára
Háború ütötte sebek, egy család tragédiája, 1944. május 4.
Menekülés 1956. november 18-án.
Fülöp István rejtélyes halála.
II. Világháború első bombázása Magyarországon - 1944 ápr. 3
Hajóvontató vállalkozó ükpapa
Édes jó gyerekek, drága ...
Baranyai Réder őseim nyomában
Jutadombi emlékek

A hó embermagasság felett van felhányva az udvaron, a levegő nagyon hideg és gyönyörűen süt a nap. Apukámmal és két nővéremmel együtt megyünk szánkózni a Jutadombra. Eleinte a szánkó nemigen csúszik a lejtőn, de később letaposódik a domboldal. Apukám előtt ülök a szánkón, és bár félve, de rajongva is élvezem a sebességet. Hat éves lehettem.

A Török utca, ahol születtem, határos a Jutadombbal. Már nagyobb voltam, amikor nyáron barátnőimmel elmentünk oda játszadozni. A legmeredekebb oldalát választottuk ki, szaladtunk a lejtő felé, ahogy csak bírtunk, és leugrottunk a forró homokba. Belesüppedtünk egészen térdig.

Ezeknek a kirándulásoknak vetett véget a közeledő háború. Tizenkét Bofors ágyút helyeztek el a dombon és fényszórókat a repülők keresésére. Egy magyar tiszt lett elszállásolva nálunk. Esténként elbeszélgetett szüleimmel. Bombázáskor lőtték a repülőket, mi pedig remegtünk a pincében, amely felett csak a terasz volt. Szüleim nem találták elég biztonságosnak. Elmentünk az utca sarkára a szomszéd pincéjébe. Később derült ki, hogy oda, a padok alá a benzinkutas rejtette el a hordóit, és azokon ültünk mi.

1944 őszén közeledett a front. A magyar katona helyett német lett beszállásolva hozzánk. Eriknek hívták. Velünk evett. Sohasem felejtem el dülledt szemeit egy tankharc után.

Elhatározták, hogy Soroksárt kiürítik, el kell költöznünk. Egy fuvarnyi bútort Pestre, a Hajós utcába (nagybátyám lakása) vitt a lovas kocsi. Az úton visszafelé valaki más foglalta le a kocsit. Tragaccsal költöztünk tovább Erzsébetre, a Klapka térre a patika házába. A Török utca hosszan bekeríti a Jutadombot, minden fordulónál az ágyúk alatt mentünk el. A front már Taksony alatt állt. Csengettek, és az ágyúk egyszerre lőttek dél felé a fejünk felett. A zaj fülsüketítő volt. Azóta is potyognak a könnyeim, ha nagy zajba kerülök.

A patikában segítettem kombinált port csomagolni. Ostyadobozba helyeztük: ha felesleg maradt a tetejéből vagy az aljából, akkor azt megehettem. Ekkor kezdődött ugyanis az éhezés. Élelmiszerünk elfogyott. Szilveszterkor az asztalnál ültünk, amikor a szoba sarka mögöttünk belövést kapott, beomlott.
A Klapka téren légvédelmi fényszórók voltak elhelyezve, azokat vették célba.

Ha jól emlékszem, január 5.-én jöttek be az oroszok hozzánk. Kezembe került egy magyar-orosz kisszótár. Tízévesen tanultam a test részeit oroszul. Egy orosz tisztet szállásoltak be hozzánk, nekünk a földön kellett aludnunk. Dicsekedtem az orosz tudásommal, mosolyogva az ölébe ültetett, javítgatta a kiejtésemet, és kaptam tőle egy málnacukrot. Vasárnap mentünk a templomba, hazajövet láttuk, hogy lovas kocsi áll a ház előtt, és egy orosz katona pakolja ki a mi holmijainkat. A szomszéd lány kiugrott az ablakon papucsban a hóba, elszaladt az orosz tisztekhez, és segítséget kért. El is jöttek, és visszakaptuk a holmit.

Valószínűleg a templomban lehettünk akkor is, amikor a magyar vörös karszalagos jött hozzánk, és kereste a nővéremet (19 éves volt) munkaszolgálatra. A család egyik tagja, akivel együtt laktunk, gyorsan összeszedte az összes ágyruhákat, és ledobta a pincébe. Letagadta, hogy a nővérem ott lakik. Aznap nem mertünk ott aludni, féltünk, hogy visszajönnek. Elindultunk a kiürített Soroksár felé. A vasúti síneken közelítettük meg, hogy elkerüljük az embereket. A Török utca hídja fel volt robbantva, úgyszintén kb. tíz ház is az utcában. Alá lettek aknázva, és aki kinyitotta az ajtót az ottmaradt. A mi házunk egyben maradt, de tető nélkül. A falakon jégvirágok voltak. Készülődtünk a lefekvésre a padlón. Egyszer csak megjelent a soroksári szomszédunk egy orosz katonával, aki az alakulatát kereste. Megnyugtatott bennünket, hogy nem kell félnünk tőle. A katona kivette a lövedéket a fegyveréből, és velünk együtt hajtotta álomra a fejét. Reggel mentünk vissza a Klapka térre, a nővérem meg lett mentve. Az oroszok két ágyút helyeztek el az ablakunk előtt, potyogott a vakolat a lakásban, amikor lőttek.

Utolsó generáció vagyok, aki még polgáriba járt. Szerettem a természetrajz órákat. Járkáltam a Jutadombon, nézegettem a növényeket, beleléptem a királydinnyébe. Vittem hazulról egy befőttes üveget, és gyűjtöttem belé a gyíkokat, gyönyörű színük volt. Már majdnem tele lett az üveg, mire az egyik nem akart oda bemászni, visszakanyarodott és megcsípte az ujjamat. Ijedtemben eldobtam az üveget, és a gyíkok szerteszét másztak. Egyet azért hazavittem. A szomszéd fiú felboncolta, én kitömtem, kartonra varrtam és elvittem a természetrajzórára. Barátnőimmel többször jártunk a dombra, ugráltuk át a futóárkokat, bújócskáztunk.

Az 56-os forradalom kezdetén a Bajza utcában voltam, ott dolgoztam, így nem sok ismeretem van a Jutadombon történtekkel kapcsolatban. Később tudtam meg, amikor már Svédországban éltem, hogy a Jutadombot elhordták. Sajnáltam, de talán jó is, mert így nem lehet rajta rakétabázist építeni. Azóta csak a temetőben jártam arrafelé. A Török utca hátsó felét átkeresztelték.

A forradalom 50. évfordulóján én is ott voltam a Hősök terén az új emlékmű avatásánál, és odaálltam egy ifjú portréjához, aki a Jutadombon harcolt.

Angéla Kustvall
Helsingborg 2016-01-19

 

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1025 Budapest Cseppkő utca 33     koordinator@macse.hu 
Gyorskereső  -  Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Témafelelősök  -  Impresszum