Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Képek, videók Partnereink RSS
 
 Személyek 
 Családok 
 Események 
 Helytörténet 
 Személyes 
 Tallózó 
 Kutatásról 
Érettségi bizonyítványom mint unikális heraldikai kordokumentum
Jutadombi emlékek
AZ ADAKOZÓ (Összeállította: Szücs János)
Nyolcvannégy év után egymásra találtak a Böröczky testvérek
A „Szkalla-sztori”
Menekülés a háború elől 1. és 2. rész
A hatvani vasútállomás bombázása, 1944. szeptember 20.
Egy könyv kalandos útja
Rövid történet a nagyszüleimről
 
Móra Ferenc latintanára
Háború ütötte sebek, egy család tragédiája, 1944. május 4.
Menekülés 1956. november 18-án.
Fülöp István rejtélyes halála.
II. Világháború első bombázása Magyarországon - 1944 ápr. 3
Hajóvontató vállalkozó ükpapa
Édes jó gyerekek, drága ...
Baranyai Réder őseim nyomában
Menekülés 1956. november 18-án.
A tank nem mozog, a teteje csukott. Tudom, hogy a katonák figyelnek, tegnap négy fiút lőttek itt le.

Menekülök Mária nővéremmel és férjével. Harmadik napja keresztezzük a szántóföldeket, hogy kikerüljük az orosz csapatokat. De most egy hídhoz értünk, amelyet páncélos őriz. Át kell mennünk a Rába hídon, ez az egyetlen a közelünkben.

Először arra gondolunk, hogy átúszunk, de novemberben hideg van és a nővérem nem tud úszni. Töprengünk azon, hogy máshol keresztezzük a folyót, de fáradtak vagyunk, naponta tizenkét órát gyalogoltunk és a határ még messze van.

Elhatározzuk, hogy átmegyünk a hídon. Hogy csináljuk? Látszik rajtunk, hogy városiak vagyunk. A nővéremen egy elég feltűnő bunda van. Ma egy fiú csatlakozott hozzánk, volt határőr, aki Budán a Fő utcai börtönből szabadult néhány hete.

Az árpási Rába híd

Megegyeztünk abban, hogy szerelmespárt játszunk, amíg a hídon átmegyünk. Megfogjuk egymás kezét, nevetgélni kezdünk, egymás szemébe nézünk, azután lóbálni kezdjük összekapcsolt kezeinket és elindulunk a híd felé. A tank mellett el kell mennünk.
Amikor közeledünk felé, kinyílik a teteje. Látok egy fejet és egy gépfegyvert. Majdnem, hogy transzba esem, ez nem félelem. Mintha két személy lennék, az egyik egy szerelmest játszik, a másik, aki hamarosan meghal. Érzem a golyókat a hátamban egész úton, a hídon át. Borzalmas érzés.

Hagytak elmenni!

Ez volt életem leghosszabb hídja……

Angéla Kustvall
Helsingborg 2012-02-23

 

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1114 Budapest, Bartók Béla út 21.     koordinator@macse.hu 
Gyorskereső  -  Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Témafelelősök  -  Impresszum