|
Feleségem nagybátyja 1902-ben Kisújszálláson, parasztcsaládba született. Nem igazán tetszett neki a paraszti élet. Ezért aztán, amikor az általános iskolai tanulmányait befejezte, szülei elé állt, hogy ő bizony elmegy Budapestre szerencsét próbálni. Az elhatározást tett követte.
|
Budapesten beállt pékinasnak, és kitanulta a mesterséget. Szorgalmasan dolgozott. Hamarosan megismerkedett egy monori kislánnyal, aki a házastársa lett.
Most már közösen építgették a család jövőjét. Családi fészküket Pestszentlőrincen a Nimród utcában teremtették meg. Boldog családi életet éltek. Három fiúgyermekük született. De a három gyermek megszületése után nem sokkal az anya tragikus hirtelenséggel meghalt.
Az apa segítségképpen, a gyermekek neveléséhez egy német nyelvet is beszélő dadát fogadott fel. Néhány év után az apa és a dada úgy döntöttek, hogy összekötik az életüket. Egybekeltek. Aztán éltek boldogan, mint egy rendes család.
|
Ezt a boldog életet törte derékba 1944. május 4-én egy légitámadás.
A légitámadás részleteit nem ismerem. Nem tudni, mi okból, milyen nemzetiségű repülő vagy repülők bombáztak. Azt tudom, hogy a környéken nem volt sem katonai, sem ipari létesítmény, mely célpontul szolgált volna.
A házsor, ahol a család lakott, a településrész szélső utcája volt. Azon túl szántóföld húzódott. Egy bomba mégis kis házuk hátsó részét találta telibe, ahol éppen akkor két fiú és a nevelő anyuka tartózkodott. Mindhárman szörnyethaltak.
|
|
A legidősebb fiú és az apa nem voltak otthon. Hazaérkezésük után ez a szörnyű látvány fogadta őket:
A temetés képei:
|
|
Az apa, vallásos érzületű és erős lelkületű ember lévén, a szörnyűség súlya alatt nem roppant össze. Isten segítségével fel tudta dolgozni a történteket. A bombát ledobó pilótának is megbocsátott. Meg volt arról győződve, hogy a pilóta nem akarta a házukat romba dönteni, csak elkövette azt a hibát, hogy egy másodperccel korábban oldotta ki az első bombát, mint az szándékában állt. A többi bomba már a szántóföldön csapódott be. Az életben maradt nagyfiú viszont soha nem tudta feldolgozni a történteket. Magába zárkózottan, magányosan élte le életét, és fiatalon halt meg, így az apa gyakorlatilag a teljes családját elveszítette. Évekkel később az apának még volt lelkiereje, és új családot alapított. A sors egy leánygyermekkel vigasztalta őt. 87 évesen halt meg.
|
Beküldte: Nyitrai István, 2012-11-21
|
