Apai nagyanyám, Eisrich Anna házasságát (1883) kutatva figyeltem fel arra, hogy az eskető pap neve eltér a körülötte feltüntetett papokétól. Furcsának találtam.
Ebben az időben kerestem rokonok után a RadixIndex fórumán. Németországból kérdezte egy rokon, hogy ki az az Eyszrich György. Válaszolni nem tudtam rá, de kezdtem figyelni a névre. Néhány évvel Eisrich Anna házasságkötését követően, 1891-ben egy szintén rokoni esküvői bejegyzésnél újra a vendégpap esketett. Eyszrich György ezúttal nem mint verőczei, hanem mint katonai káplán. Ekkor esett le a tantusz.

Írtam a váci püspökségre, ahonnan a következő információt kaptam: ”Eyszrich György szül. Soroksáron 1859. aug. 21-én. Középiskolát Vácott és Kassán, a teológiát Vácott elvégezve, 1882. július 13-án pappá szentelték. Öt év káplánkodás után 1887-ben tábori lelkész volt Bileken és Budapesten. Miután középiskolai tanári oklevelet szerzett és a kiskunfélegyházi községi gimnáziumnál állást kapott, aposztatált.”
Ezután fordultam a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára kiskunfélegyházi részlegéhez. Nemsokára kaptam választ olyan terjedelemben, amilyenről álmodni sem mertem volna. Eyszrich György 1892-ben jelentkezett a kiskunfélegyházi főgimnázium latin-német tanári állására, és kérte a papi hivatás alóli felmentését. 1892. szeptember 4-től 1923. május 1-ig a főgimnázium tanára volt.
Tanára és több évig osztályfőnöke volt Móra Ferencnek. A kitűnő oktató a Philológiai és Régészeti Társulat rendes tagja volt. Több történeti és etikai tárgyú cikke jelent meg. Hírlapi cikkei és egyháztörténeti dolgozatai mellett németül is publikált német nyelvészeti és irodalmi témákban. Igazgatója volt a kereskedőtanonc-iskolának. A képviselő-testület tagja és az ipartanbizottság elnöke volt.
1892. december 30-án Lőcsén összeházasodott Kerner Theodórával (1873-1947). Feleségének szülei Kerner Péter és Holló Júlia tanárnő, akinek öccse, Holló Lajos a félegyházi gimnázium igazgatója volt.
A levéltártól újságcikkkivonatot is kaptam Fazekas István: Móra Ferenc két diákkori beszéde címmel, amelyben a szerző megemlíti az Eyszrich Györgyhöz írt névnapi köszöntőt 1895. április 24-re. E szöveg egyike a legkorábbi ránk maradt Móra-kéziratoknak.
Hogy miért alakult ki ez a baráti hangulat e két mély érzésű ember között, hadd mondja el Móra Ferenc a Szeptemberi emlék c. novellájában.
Én magam gazdagabb lettem nagyanyám első unokatestvérével, a levéltár pedig Eyszrich György családfájával.
Angéla Kustvall
Helsingborg, 2012-03-16
|