Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Médiatár Partnereink RSS
 
 Személyek 
 Családok 
 Események 
 Helytörténet 
 Személyes 
 Tallózó 
 Kutatásról 
Tímárok, előkelők, statisztikusok: a Jordán család története
A napóleoni háborúktól a felvidékig: a Sebastiani család
Az olovói Bernyákovics család története a XVII-XVIII. században
Zala (Mayer) György családtörténete
Családkutatástól az emléktábla avatásig
A hegyháti (Baranya) Dékány család ismert családfája
A Suly család rövid története
A herceg és a grófi Porcia-család magyarországi ága
Mayer-kerámiák és előkelő családok
A gesztelyi Nagy család rövid története
A Niederkirchner család címeres levele
A Nyitrayak. Jobbágyok vagy nemesek voltak-e apai ágú őseim?
A Palásthy család története a középkorban
A Galgóczy családnév története
Tisza család rövid története
A Rakovszky család rövid története.
A herceg és a grófi Porcia-család magyarországi ága

Veszprém megyei tekintetben a herceg szó hallatán (talán a pápai kastély okán) legtöbbünknek az Esterházy család jut eszébe. Nem ez azonban az egyetlen, hercegi címmel kitüntetett történelmi család, amelynek leszármazottai az elmúlt században itt éltek.

1892-ben Mayer Béla városlődi kőedénygyáros feleségül vette Porcia Leopoldina grófnőt, a földművelési minisztérium számtisztjének, gróf Porcia Lajosnak a lányát. Az olasz eredetű család Armannustól vezeti le a családfáját, aki egyike volt a legtekintélyesebb római főnemeseknek, és aki 452-ben mint fővezér esett el az aquileiai csatatéren, Attila ostroma alatt. A család a longobárdok idejében Friuliba vándorolt, és a 13. század elején több kastély tulajdonosai lettek Pordenone környékén. A magyar történelemben a család nevével először gróf (brugnerai és pratai) Porcia Lajos Ferdinánd (1605–1665) személyében találkozhatunk, aki I. Lipót magyar király és német-római császár nevelője, majd később kancellárja és első minisztere, a haditanács elnöke volt.

A család Magyarországon a CXXXI. törvénycikkel honfiúsíttatott 1659-ben. Lajos Ferdinánd szolgálataiért 1662-ben a császártól elsőszülöttségi örökösödéssel hercegi rangot kapott. Az 1663–64. évi Habsburg-török háború alatt a herceg a dinasztia (és egyben személyes) érdekeit és védelmi politikáját képviselve rendszeresen konfliktusba került Zrínyi Miklós horvát bánnal.

Az első Porcia gróf, aki Magyarországra költözött, Ottó (1795–1860), dzsidás százados volt. 1848-ban tábornoki rangot ajánlottak fel részére, amelyet nem fogadott el. Egyetlen gyermeke, Lajos 1839-ben született Belényesen. Lajos állami hivatalokat viselt Nagyváradon, háza vendégszeretetéről és kedélyességéről volt híres. Bihar vármegyei főszolgabíró, majd Herkulesfürdő kormánybiztosa volt. A fürdőhelyen a magyarság és románság közötti békés egyetértés jegyében tett érdemeit Erzsébet királyné is méltányolta. Amikor felkerült Budapestre számtisztként, gyakorta együtt vacsorázott a magyar irodalom jeles képviselőivel, többek között Mikszáth Kálmánnal. 1866-ban vette feleségül a budapesti, polgári családból származó Jordán Eleonórát. Kilenc gyermekük született, közülük hat érte meg a felnőttkort.

1896-ban Porcia Ferdinánd, a hercegi család osztrák ágának feje meghalt. A primo genitura (elsőszülöttség) jogán Porcia Lajos gróf, a család magyar ágának majoreszkója lett a több tízezer holdas hitbizomány és a hercegi cím tulajdonosa. Lajos, mint Porcia hercege, Porcia, Brugnera, Ortenburg és Mitterburg grófja, számos uradalom birtokosa és az osztrák uralkodóház örökös tagja, nem sokáig élvezhette az uradalmi életet és a méltóságával járó nagy tisztességet. A herceg felesége 1900-ban elhunyt (a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben nyugszik édesanyja mellett, a Sebastiani család mauzóleumában), két évvel később pedig magát a herceget temették el Spittalban. Lajos utódja a hercegi rangban és a hitbizomány birtoklásában elsőszülött fia, Aladár (1867–1941) akkori pénzügyminiszteri számellenőr lett.

Képeslap Porcia Lajos hercegtől (1900)Porcia Leopoldina grófnő (1900-as évek)

A békeidőben Aladárt a leggazdagabb mágnások között tartották számon az Osztrák-Magyar Monarchiában, évekig fény és pompa vette körül. A spittali, 120 szobás kastélyról Ferenc József császár egy közös vadászat alkalmával megemlítette Aladárnak, hogy ez az egyetlen, amit irigyel tőle. 1907-ben azonban a bécsi törvényszék a vagyonból való túlságosan pazar költekezésre hivatkozva a hercegi hitbizományt zárgondnokság alá vette. Ennek köszönhetően Aladár 1910-től kénytelen volt a minisztériumban állást vállalni, mint – a sors iróniája – pénzügyi tanácsos. Első feleségével, Ging Anna nagyváradi színésznővel 1886-ban házasodtak Budapesten, két gyermekük született. Fiuk, Nándor 1915 augusztusában elesett a galíciai harctéren. A hitbizománnyal kapcsolatos, évekig tartó pereskedést követően, 1918-ban a császár engedélyezte, hogy a Spittal körül lévő 50 ezer holdas birtokot és hitbizományát eladják és ingó hitbizománnyá alakíttassák át. Ennek minden bizonnyal politikai okai is voltak. Aladár vagy öccse esetleges elhalálozása esetén az a veszély fenyegetett, hogy a birtokra az akkor ellenséges állambeli olasz ág támaszthatott volna igényt. A hitbizományi birtokot Klinger osztrák textilnagyiparos vásárolta meg, a valós érték töredékéért (10 millió koronáért). A vételárat azonban a hatóságok osztrák és magyar állami és hadikölcsönbe fektették, így a háború után a herceg vagyona jelentős részét elvesztette. Aladár második feleségére, Zajcsek Mária korábbi kardalosnőre íratta megmaradt vagyonának jelentős részét, amely a felesége morfinista évei alatt szintén elúszott. Az 1930-as évek közepén a herceg már betegeskedett, és megsüketült, s a háború alatti hadikölcsöne után mindössze évi 750 pengő segélyt kapott. A hercegi cím halálakor öccsére, Lajos István grófra (1875-1960) szállt.

Porcia Lajos István huszárfőhadnagy 1897-ben Aradon vette feleségül Fábián Ellát, László arad megyei főispán lányát. Az aradi Porcia-házat a seprősi és angyalkúti családi birtokokkal együtt 1948-ban államosították. Lajos herceget és családját 1949-ben Dévára deportálták, ahonnan pár év múlva visszakerültek Angyalkútra, de az egykori birtokból akkorra már semmi sem maradt, s a helyiek jóvoltából kegyelemkenyéren éltek. A herceg 84 éves korában, egy nappal felesége halálát követően öngyilkos lett, így, gyermektelen lévén, a hercegi cím visszaszállt a család olasz ágára. Érdekesség, hogy Aladár fia, Nándor hősi halálát követően 3 hónappal Nándor özvegye, Sebastiani Margit világra hozta Aladár fiúunokáját, Ferdinánd Ottót (1915-1982). Megkérdőjelezhető, hogy a posztumusz születés esetén miért nem érvényesült a hercegi cím elsőszülöttségi öröklése Aladár unokája javára. Ferdinánd a kommunizmus elől Rodéziába menekült, ahol a királyi lovasságnál volt ügyintéző. Fia, Sebestyén, Szemere Bertalan ükunokája, versenyló-tenyésztő és kávéültetvény-tulajdonos, apja halála után Angliába költözött, s évtizedek óta nem hallat magáról. Talán egyszer újra felbukkan, és mesél majd a honi leszármazottaknak.

Aladár és Lajos testvére, Lujza (Kollerffy Koller Mihály miniszteri segédtitkár felesége), Lucia (kamionnai Schwaabe Sándor főhadnagy, majd sasi Szabó József huszárkapitány felesége), Elvira (Thomka István ügyvéd, majd Heuffel Sándor mérnök felesége), és Leopoldina grófnő volt. Leopoldinának férjétől –akivel a kor elfogadott szokásainak megfelelően másodfokú vérrokoni házasságban élt– hat gyermeke született. Az özvegy grófnő pár évig a gyár épületében, a festészet alatt kialakított fürdőszobás lakásban élt. Nővére, Lucia, miután elvált férjétől, szintén Városlődre költözött. Leopoldina, mint sokan az idő tájt, részben annak köszönhetően menekült meg a kitelepítés elől, hogy a plébános közreműködésével, az anyakönyvekből kikerült a grófi titulus. A grófnőket idős korukra a falu lakói látták el. Leopoldina grófnő a városlődi Mayer család sírjába temettetett, amely – Városlődön egyedüliként – 2017 óta örökösen védett, a nemzeti sírkert része.

Hercegek, grófok és leszármazottak – Egy érdekes család Veszprém megye múltjából

Beküldő: dr. Mezőhegyi Gergő,  2019-01-22

 

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1025 Budapest Cseppkő utca 33     koordinator@macse.hu 
Gyorskereső  -  Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum