Mayer György posztógyáros, a pápai kőedénygyár egykori tulajdonosa, a Városi Tanács tagja és Zala (Mayer) György alsólendvai születésű szobrászművész, a Millenniumi emlékmű eredeti szobrai többségének megalkotója tiszteletére emeltek emléktáblát 2021. június 17-én Pápa Fő terén.

Az avatáson Pápa város polgármestere, dr. Áldozó Tamás köszöntötte a megjelenteket, Vida-Törnar Judit, a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség elnöke, Kerecsényi Zoltán, az Elsősorban pápai Városbarát Egylet ügyvivője, valamint jómagam –az emléktábla állítás kezdeményezője– méltattuk a táblát kapott, múltbéli jeles személyiségeket. Avatási beszédem írásos változatának kivonatát az alábbiakban adom közre.
 

Tisztelt jelenlévők, tisztelt pápai lakosok!

Öt évvel ezelőttig, családfa-kutatási tevékenységem megkezdéséig nem volt tudomásom arról, hogy felmenőim közé tartozik a Pápára az 1700-as évek legvégén német nyelvterületről betelepült Mayer család is. A családfő, Vince, ahogyan akkor nevezték, „posztó tsinálló” mester volt, aki Pápa Fő terén működtette kis boltját. Halálát követően egyetlen fia, György vitte tovább a mesterséget, aki 1815-ben szerzett Pápán polgárjogot.

György kitartó munkájának és szorgalmának eredményeképpen, előbb 1820-ban feleségével megvásárolta a házat, amely előtt most itt állhatunk. Majd 1839-ben a Vinter Mátyás által alapított és örökösei tulajdonában lévő, évek óta pangó helyi kőedénygyárat is megvásárolja. Mayer György ekkor kora egyik helybeli aranyemberének tekinthető, aki keménycserepet és porcelánt gyárt, angol gőzgépekkel posztót készít, pokróckereskedéssel foglalkozik. Mayer vezetésével a kőedénygyár pár év alatt országos hírűvé nőtte ki magát, a tulajdonos törekvéseit még maga Kossuth Lajos is méltatta az első magyar iparműkiállításról írt jelentésében. A város megbecsült polgára volt, aki 1848-ban bekerült a 12 tagú városi tanácsba is. Mayer György tevékenysége jelentősen hozzájárult a XIX. századi Pápa gazdasági és kulturális felemelkedéséhez.

A manufaktúrának szép, ízléses színezésű és mintakincsű termékei kerültek piacra. A legszükségesebb használati edényeken kívül változatos díszítésű étkészletek is gyártásra kerültek. Ezen darabokból csak elvétve maradt fenn magántulajdonban néhány példány, még múzeumokban is csak a raktárokban találkozhatunk pápai Mayer-kerámiákkal. A tisztelt érdeklődők részére hoztam magammal egy nagyon szép állapotban fenn maradt, áttört szegélyű tányért, amely az avatást követően megtekinthető. Kevesen tudják, hogy a pápai kőedénygyár gyakorlatilag előzménye volt a sokkal közismertebb városlődi kőedénygyárnak: a pápai tulajdonos halálát követően fia, ifj. Mayer György költöztette át Pápáról Városlődre a manufaktúrát 1866-ban.

Mayer az üzleti és kereskedelmi sikerei mellett a családi életben is sikeresnek volt mondható. Györgynek 17 gyermeke született, melyek közül legalább hat megérte a felnőttkort, és legtöbbjük közvetlenül segítette a családi vállalkozások továbbvitelét.

György legidősebb fia, Ferenc Zala megyében próbálta fejleszteni a porcelángyártást, mint családi vállalkozást. Ennek során ismerkedett meg a ma Szlovéniához tartozó Alsólendván a Kalivoda családdal, amelyből Katalinnal 1849-ben házasságot kötött. Ebből a házasságból született Mayer György József Elemér, akit a világ Zala Györgyként ismert meg. Zala édesanyja korai halálát követően, gyermekévei közül néhányat a pápai rokonoknál töltött, és posztókereskedő nagybátyjánál lakott az akkortájt Pápán csak „Mayer-ház”-ként ismert épületben – amely előtt most állunk. Zala 1882-ben adta be névváltoztatási kérelmét, mint pápai illetőségű fővárosi lakos, ekkor már komolyan foglalkoztatta a külföldi tanulóéveket követő hazatérés.

Alkotásai ma alapjában határozzák meg Magyarország kultúrképét. Nemzetközi hírű szobrászunk munkássága és életműve felbecsülhetetlen, hogy csak pár, köztéren lévő művét említsük: gróf Andrássy Gyula lovas szobra, amelyet Budapesten a Kossuth téren 2016-ban építtettek/avattak újra, s amit Budapest legszebb lovas szobrának tartanak; a Millenniumi emlékmű számos szobra a Hősök Terén; vagy Erzsébet királynéról mintázott szobrai. Hazánkban emlékét – saját alkotásain kívül – mindössze 3 utcanév és az egykori, városligeti műtermi villája előtt egy járdába épített plakett őrzi.

Pápa város ez idáig nem őrizte emlékmű formájában a város egykoron híres kőedénygyárának és vezetőjének emlékét. Jelen emléktábla állítása és megvalósulása ezáltal hozzájárul Pápa város kulturális és nemzeti örökségének méltó ápolásához.

Zala Györgynek sajnos Pápán nincs köztéren felállított műve – amely lehetőségen érdemes lehet elgondolkodnunk. Jelen emléktábla Magyarországon az első köztéri homlokzati tábla, amely kiváló szobrászunk személyének is méltó emléket állít.

A Mayer család leszármazottjaként, szeretnék köszönetet mondani:

[…] Reicher Péternek, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület elnökének támogató ajánlásáért […].

Kazinczy Gábor idézetével szeretném zárni rövid beszédem, mely mind helytörténeti vonatkozásban, mind családkutatás tekintetében örök érvényű: „Kell egy kapocs múlt és jelen között, hogy legyen jövő”.

Emléktábla-avató a Fő téren

A pápai keménycserépgyártó Mayer család két tagja előtt tisztelegtek

Beküldte: Dr. Mezőhegyi Gergő,  2021.09.19.