Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Médiatár Partnereink RSS
 
 Személyek 
 Családok 
 Események 
 Helytörténet 
 Személyes 
 Tallózó 
 Kutatásról 
Tímárok, előkelők, statisztikusok: a Jordán család története
A napóleoni háborúktól a felvidékig: a Sebastiani család
Az olovói Bernyákovics család története a XVII-XVIII. században
Zala (Mayer) György családtörténete
Családkutatástól az emléktábla avatásig
A hegyháti (Baranya) Dékány család ismert családfája
A Suly család rövid története
A herceg és a grófi Porcia-család magyarországi ága
Mayer-kerámiák és előkelő családok
A gesztelyi Nagy család rövid története
A Niederkirchner család címeres levele
A Nyitrayak. Jobbágyok vagy nemesek voltak-e apai ágú őseim?
A Palásthy család története a középkorban
A Galgóczy családnév története
Tisza család rövid története
A Rakovszky család rövid története.
A napóleoni háborúktól a felvidékig: a Sebastiani család

A Balassagyarmattól alig 20 kilométerre fekvő Nagykürtös –ma járási székhely– és környékének Trianont megelőző gazdasági fejlődésében jelentős szerepe volt egy korzikai származású magyar család tevékenységének. Írásunkban a Sebastiani családra emlékezünk.

A Sebastiani név a földközi-tengeri szigeten a mai napig köztiszteletben áll: Horace Sebastiani gróf Napóleon tábornoka, majd francia külügyminiszter, később Franciaország marsallja volt. A családból Márton 1745 körül települt feltehetőleg Bécsbe. Az első leszármazott, aki Magyarországra költözött, Márton unokája, József (1778–1858) volt. A később neves pesti vaskereskedő és gyermekei 1838-ban nyertek remete-poganyesti előnévvel címeres nemeslevelet. József gyermekei Pest és Buda megbecsült és elismert polgárai voltak: Vilmos kereskedő és 1848-49-ben nemzetőrhadnagy, számos jótékony alapítvány tulajdonosa; József a magyar királyi udvari kancellária titkára, több vármegye táblabírája, később az igazságügyi kormány előadója; Károly vaskereskedő és 1848-ban nemzetőrkapitány; Frigyes a főváros képviselő testületének tagja, akit Barabás Miklós is megfestett. Közülük József (1808–1882) volt az, aki 1850 körül az Ambrózy családtól szerzett birtokot és egy úrilakot Nagykürtösön.

kép-1

1. kép. Sebastiani József (1778-1858).

A helyi mezőgazdasági, majd ipari élet fejlesztése reményében, Sebastiani József az első korszerűsítők között volt, noha az 1055 kataszteri hold birtokával meg sem közelíthette a régi nagybirtokosok lehetőségeit. Összehasonlításképpen, a Zichy család Nógrád megyében ekkortájt 32 községben mintegy 30000 kataszteri hold birtokkal rendelkezett. József az 1850-es évek végén tevékenyen részt vett a község első barnaszénbányájának megnyitásában, bár a nagykürtösi szénbányászat a 20. század elejéig csak helyi jelentőségű maradt. 1861-ben József, a kürtösi szőlőhegyek tulajdonosa a Nógrád Megyei Gazdasági Egyesület elismerő oklevelét kapja borok előállításáért. A birtok igazgatásába időközben bekapcsolódott József ugyanitt élő fia, Gyula is, akinek lányai már Nagykürtösön születtek. Gyula azonban 1876-ban fiatalon elhunyt. Az idős József ekkor már nem volt képes ellátni a szépen fejlődő birtok vezetésével kapcsolatos feladatokat, így egyik unokaöccsét, Adolfot kérte fel az igazgatásra. József ezt követően ideje nagy részét Bécsben töltötte, de másik fia, Pál halálát már nem volt képes feldolgozni s 1882-ben elhunyt.

Sebastiani Adolf (1838–1911) a század végére egyike volt a néhány jelentősebb és nagy megbecsülést szerzett nagykürtösi földbirtokosoknak. A helyi gazdaság fejlődéséhez való hozzájárulása mellett, előszeretettel támogatott nemes és kulturális ügyeket megyei és országos viszonylatban is. Alapítványt működtetett a Vakok Országos Királyi Nevelő- és Tanintézete részére. Nógrád vármegye nevezetes eseménye volt az 1894. évi királylátogatás, melynek során az ipolyszegi őrháznál fényes lovas bandérium várta ő felségét, amelynek Adolf fia, Vilmos is tagja volt. Az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával, a nagykürtösi lakosokat és iskolásokat a Sebastiani-villa parkjában fogadták és vendégelték meg.

kép2

2. kép. A nagykürtösi Sebastiani-úrilak 1900 körül.

A korabeli újságokban, a századfordulót követően már inkább Vilmos (1871–1936) nevével találkozhatunk. Vilmos kiváló üzleti érzékkel, agilitással és szorgalommal bővítette az édesapja által megteremtett javakat, egyben a nagykürtösi és környékbeli gazdasági- és munkalehetőségeket. A minőségi fejlődés, a régió iparosítása, a kereskedelmi forgalom megélénkülése következtében megnőtt a helyi piacok jelentősége. Az 1900-as években a Sebastiani-birtok kiterjedése 1640 magyar hold volt. Borászatában a fő szőlőfajok az ezerjó és chasselas voltak. Gyümölcsösében 23000 alma, körte- és szilvafa volt, melyek termését helyből vitték el a kereskedők. A birtok jelentős ló-, szarvasmarha- és juhállománnyal rendelkezett.

Vilmos 1903 körül Prónay László földbirtokossal homokmosógyárat alapított Kiskürtösön, melynek napi termelési kapacitása 4-5 vagon kvarchomok volt, országos piaccal és rövid időn belül 15 munkással. Ezekben az években –részben a gyárhoz kapcsolódó érdekeltségei okán - Sebastiani Vilmos bányatársulati elnök Nagykürtösön. Egy nógrádi homokbánya meghiúsult vételét követően, talán csalódottságában, kardpárbajt vívott a bánya tulajdonosával, melynek következtében Vilmost háromnapi fogházra ítélték. 1904-ben a kereskedelmi minisztertől vasútépítésre kapott előmunkálati engedélyt Szklabonya (ma Mikszáthfalva) és Korpona (Hont vármegye) között. Az építkezés nem indult meg, 1914-ben ellenben megkezdődtek a Balassagyarmatot Nagykürtösön át Kékkővel összekötő vasútvonal építésének előkészületei, de a terv a világháború kitörésével kútba esett. 1909-ben Balassagyarmaton megalakult a „Sebastiani és Fejér nagykürtösi erdőgazdaság gőzfűrész üzeme” 60-70 munkással, évi 6000 köbméter fa feldolgozással és országos piaccal. A vállalkozás jogutódja a Kürtösi Erdőipar Részvénytársaság volt.

kép3

3. kép. Sebastiani Vilmos (1871-1936).

Vilmos 1920 után, a csehszlovákiai államosítások következtében minden földjét elvesztette. Budapestre költözött családjával, ahol 1922-ben a Fővárosi Kereskedelmi Bank Rt., majd 1923-ban a Magyar-Amerikai Bank Rt. igazgatósági tagjává választották. Egy itteni kapcsolatának köszönhetően határozta el fiával, Tiborral, hogy a bizonytalanságot hátrahagyva a fiú külföldön próbáljon szerencsét. 1924-ben Tibor elhagyta Magyarországot és néhány hónapos amerikai tartózkodását követően Kanadában telepedett le.

A Sebastiani családdal -házasságok révén- számos előkelőség került rokonságba. Sebastiani Károly lánya, Klotild Budapest első polgármesterének, Kamermayer Károlynak volt a hitvese. Sebastiani Frigyes fia, Jenő özvegy Bónis Máriát vette feleségül, akinek édesapja, tolcsvai Bónis Sámuel országgyűlési képviselő menekítette át a Szent Koronát 1848 decemberében Budáról Pestre. Sebastiani Gyula lánya, Emília domaházi Elek Lajoshoz, Frigyes főherceg segédtisztjéhez ment feleségül. Tibor nővére, Angéla Odescalchi Lóránt hercegnek fogadott örök hűséget 1918-ban. A herceg anyai ágon Zrínyi Ilona leszármazottja volt, míg rokona, Cech-Erba Odescalchi Sándor Habsburg-Lotaringiai Margit főhercegnőt vette feleségül. A Sebastiani család tehát végső soron, a nagykürtösi birtokon született és nevelkedett Angéla házasságából adódóan, rokonságba került Ferenc József császárral is.

Az egykori nagykürtösi úrilak helyén ma egy panzió működik. A városban két évtizeddel ezelőtt, büszkeségünkre, sor kerülhetett nagy palóc írónk, Mikszáth Kálmán emléktáblájának felállítására, akit itt kereszteltek meg. Egy helyi emlékjel állítása a több, mint fél évszázadot itt élő s a település fejlődéséért sokat és alázattal tevő Sebastiani család részére talán méltó hozzájárulás lenne nevük megőrzéséhez és kulturális nemzeti örökségünk ápolásához.

 

Nógrád Megyei Hírlap, 2022. június 15., XXXIII. évfolyam, 137. szám, 12.

Beküldte: dr. Mezőhegyi Gergő, 2022. július 8.

 

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1025 Budapest Cseppkő utca 33     koordinator@macse.hu 
Gyorskereső  -  Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum