TELEPÜLÉSI CSALÁDKÖNYV FOGALMA ÉS KÉSZÍTÉSE

A megnyitható fejezetek rövid áttekintést nyújtanak egy speciális genealógiai adatbázisról, a településkönyv felépítéséről, hasznáról, az elkészítés buktatóiról, a vele szemben támasztható minimális elvárásokról, a szerkesztési és tartalmi alternatívákról, a lehetséges publikációs formákról, a kiadási nehézségekről.

Ma Magyarországon ez a publikációs forma még kevéssé divatos, pedig előnyei alapján nyilvánvaló, hogy a „genealógiai Kánaán” akkor érkezik el, ha minden hazai településnek elkészül a településkönyve.

2015-08-30

Ismertető letöltése egy pdf-ben

• Forrásai az elsődleges források eredeti iratai (pl. az eredeti anyakönyv) vagy azok egyértelműen olvasható fotókópiái.
• Adott helyen (pl. egy A4-es vagy B5-ös méretű lap nyomtatási felületén, az adatbázis felugró „céduláján”) átlátható formában elfér egy genom minden szokásos adata. Vagyis a családfő, a feleség(ek) és a gyermekek szokásos három genealógiai adata dátummal és településnévvel, valamint a foglalkozás vagy polgári jogállás, ill. a vallási-nemzetiségi identitás. A többi adat és egyéb információk a genomot követő „Megjegyzés” részei lehetnek. Azaz jól „el lehet menni” az adatokon, vagyis egy adott család genomjában az illető házaspár fel- és lemenői a könyv további részein könnyen megtalálhatók.
• A vállalt időintervallumon belül a település teljes anyakönyvének minden (a fíliákra, minden nemzetiségre, felekezetre és az ú.n. „egyadatos” genealógiai eseményekre is kiterjedő) adatát feldolgozza. Ezen túlmenően meríthet más forrásokból is.
• A forrásokat minden esetben feltünteti.
• Bevezető számol be a kutatás céljáról, okáról, nehézségeiről, specialitásairól, a szerkesztési elvek részleteiről, az adatbázis felépítéséről, vállalt hiányosságairól, stb.
• A képek, táblázatok, rajzok sorszámmal és megnevezéssel (címmel) rendelkeznek, mely alapján külön jegyzék is felsorolja őket a forrásukkal vagy jogtulajdonosukkal együtt.
• Használati útmutatója tárgyszerűen leírja, milyen módo(ko)n lehet az adatbázisban eligazodni, adott személyt megkeresni, vagy tőle továbblépni.
• Nem szükséges helytörténettel a könyv méretét növelni akkor, ha a település már rendelkezik történeti összefoglalóval, és ahhoz képest új információt nem nyújtana.
• A szövegtörzsön kívül különféle aggregátumokat tartalmaz
  • Tartalomjegyzék
  • Rövidítések jegyzéke. Rövidíteni szinte bármit lehet és a méret (kiadási költség) érdekében sokszor érdemes is, bár a könnyű kezelhetőség és érthetőség érdekében a megfelelő arányt érdemes keresni. Általában igaz, hogy a vezetékneveket nem rövidítjük.
  • Családnevek jelentése.
  • Irodalomjegyzék.
  • Különböző indexeket.

Lényegük a minél több szempont szerinti kereshetőség megteremtése. Indexálni az ismétlődő vagy kategorizálható adatokat érdemes.
Alaphelyzetben „kötelező” a településindex, és a házastársi index. Azaz lehessen keresni a házastárs, ill. a migrációs vonal másik végén lévő települések alapján is személyeket. A házastársi indexet feleslegessé teszi a teljes személyi állomány önálló indexe.

• Házastársi index. Patriarchális nomenklatúra esetén a megházasodott vagy gyermeket szült asszonyok, matriarchális lista esetén a házasságot kötött vagy gyermeket nemzett férfiak névlistája.
• Személyek indexe. Felsorolja a könyvben előforduló összes nevet, és annak a könyvön belüli feltalálási helyét.
• Településindex. Két irányban is képet rajzol a települést érintő migrációs mozgásokról, vagyis válaszol a Honnan jöttek? és olykor a Hová kerültek? kérdésekre is.
• Keresztszülők indexe. Ennek fontosságáról már volt szó az általában kimaradó adatok között.
• Házassági tanúk (násznagyok) indexe. Személyek azonosításában vagy családokba rendezésében kevéssé jelentős a szerepe, mert gyakran nem rokonok, hanem barátok, munkatársak, ismerősök, üzletfelek, tekintélyes közszereplők, stb. töltötték be a pozíciót.
• Azonosít(hat)atlanok indexe. Minden településkönyvben „keletkeznek” olyan személyek, akiket az adott feltételekkel vagy nem lehet egyetlen családhoz sem sorolni, vagy egyszerre többhöz is lehetne, de önállóan szerepeltetni őket a névsorban logikátlan volna.
• Értelmezési nehézségek listája. Azon bejegyzések, amelyek jelentését sem a kutató, sem a segítő kollégák nem voltak képesek megfejteni. Ezeket az anyakönyvben elfoglalt helyük jelzésével kell felsorolni.
• Felekezeti index. A településen élő domináns felekezeten kívüli vallások képviselőinek névlistája (sorszámai).
• Nemzetiségi index. A településen élő domináns nemzetiségen kívüli népcsoportok képviselőinek listája (sorszámai).
• Polgári jogállás (vagy foglalkozási) index. A foglalkozások, kézművesek, köznemesek, hivatalnokok, közszereplők, helyi értelmiségiek, birtokosok, földművesek, napszámosok-zsellérek, egyházszolgák, csavargók, egyházi és világi notabilitások, katonák, stb. neveit (sorszámait) listázza.
• Ikerszületések indexe. A családok azonosításában nincs szerepe, „csak” demográfiai vagy néprajzi színfoltja az adatbázisnak.
• Leányanyák indexe. Felsorolja a házasságon kívül gyermeket szült nőket.
• Áldozatok indexe. Az I. és II. világháborús, szabadságharcos hősök, elhurcolt vagy kitelepített áldozatok, idegen honból érkezett katonák anyakönyvekből megismerhető névsora a kegyeleti megemlékezések alapját jelentik.