Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Médiatár Partnereink RSS
Kezdőknek Kutatóhely Segédletek Családkönyv Linkek Családtörténet Kutatói kapcsolat
 
 BEVEZETŐ 

 KERESÉS 

 CSALÁDKÖNYV 
 TELEPÜLÉSI
CSALÁDKÖNYV
 

 GYAKORLATI TANÁCSOK 

 Adatok feldolgozása 

 Feltöltés honlapra 

 ADATTÁR BŐVÍTÉSE 
 
 
 

TELEPÜLÉSI CSALÁDKÖNYV FOGALMA ÉS KÉSZÍTÉSE

A megnyitható fejezetek rövid áttekintést nyújtanak egy speciális genealógiai adatbázisról, a településkönyv felépítéséről, hasznáról, az elkészítés buktatóiról, a vele szemben támasztható minimális elvárásokról, a szerkesztési és tartalmi alternatívákról, a lehetséges publikációs formákról, a kiadási nehézségekről.

Ma Magyarországon ez a publikációs forma még kevéssé divatos, pedig előnyei alapján nyilvánvaló, hogy a „genealógiai Kánaán” akkor érkezik el, ha minden hazai településnek elkészül a településkönyve.

2015-08-30

Ismertető letöltése egy pdf-ben

Definíció Nevek uniformizálása
A településkönyvek haszna A jó településkönyv
Történeti visszatekintés A kutatás tér- és időbeli kiterjesztése
Forrásai Könyv vagy adatbázis?
A megjelent településkönyvek kritikája Felhasználható programok és szoftverek
A feldolgozásból általában kimaradó adatok
 
Történeti visszatekintés

A franciák és a németek vitatkoznak arról, melyikük készítette az első településkönyvet. Tény, hogy mindkét országban több évszázados hagyománya van az anyakönyvi adatbázisok létrehozásának2. A magyar kutatók a német példát követik, ahol a II.vh.-t követően terjedt el a genealógusok széles körében a településkönyv készítése. Ezt a példát vették át a Magyarországról kitelepített németek a konszolidációt követő években, hogy felmutassák, megőrizzék azt a – betelepítésük óta kialakult és kényszerből hátrahagyott - 250-300 éves szociokulturális miliőt, mely az ő kitelepítésükkel a legtöbb településen megszűnt létezni. Ezért a legtöbb, a történelmi Magyarország településeit feldolgozó településkönyv az egykori német lakta régiókra koncentrálódik (erdélyi Szászság, Bánság, Bácska, dél-Baranya). Ezek közös jellemzője, hogy a település lakosait felsoroló névsor előtt a szerzők a be- és a kitelepítést is részletező helytörténeti összefoglalást adnak. Munkájukat a nagy hagyományokkal (tapasztalatokkal, könyvtárral, fórumokkal, segédanyagbázissal, standard településkönyv író programmal, szakcikkekkel, technikai eszközökkel, stb.) rendelkező és tőkeerős civil szerveződések segítik.3

Hogy Magyarországon melyik volt az első hazai szerzőtől megjelent településkönyv, egyelőre nem tudni, ám baranyai viszonylatban biztosan, de hatását tekintve talán országosan is illik megemlíteni Ferdinand Hengl munkásságát

2 http://wiki-de.genealogy.net/OFB
3 lásd pl. a http://www.genealogienetz.de/, vagy a http://wiki-de.genealogy.net/ weboldalakon megszerezhető információkat!

 

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1025 Budapest Cseppkő utca 33     koordinator@macse.hu 
Gyorskereső  -  Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum