Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Médiatár Partnereink RSS
Kezdőknek Kutatóhely Segédletek Családkönyv Linkek Családtörténet Kutatói kapcsolat
 
 BEVEZETŐ 

 KERESÉS 

 CSALÁDKÖNYV 
 TELEPÜLÉSI
CSALÁDKÖNYV
 

 GYAKORLATI TANÁCSOK 

 Adatok feldolgozása 

 Feltöltés honlapra 

 ADATTÁR BŐVÍTÉSE 
 
 
 

TELEPÜLÉSI CSALÁDKÖNYV FOGALMA ÉS KÉSZÍTÉSE

A megnyitható fejezetek rövid áttekintést nyújtanak egy speciális genealógiai adatbázisról, a településkönyv felépítéséről, hasznáról, az elkészítés buktatóiról, a vele szemben támasztható minimális elvárásokról, a szerkesztési és tartalmi alternatívákról, a lehetséges publikációs formákról, a kiadási nehézségekről.

Ma Magyarországon ez a publikációs forma még kevéssé divatos, pedig előnyei alapján nyilvánvaló, hogy a „genealógiai Kánaán” akkor érkezik el, ha minden hazai településnek elkészül a településkönyve.

2015-08-30

Ismertető letöltése egy pdf-ben

Definíció Nevek uniformizálása
A településkönyvek haszna A jó településkönyv
Történeti visszatekintés A kutatás tér- és időbeli kiterjesztése
Forrásai Könyv vagy adatbázis?
A megjelent településkönyvek kritikája Felhasználható programok és szoftverek
A feldolgozásból általában kimaradó adatok
 
A feldolgozásból általában kimaradó adatok
  • A szentségkiszolgálók neve. Az egyébként a különböző névtárakból, Historia Domusból, templomtörténetből, helytörténeti munkákból általában ismert esperesek, plébánosok, káplánok, segédlelkészek, coordinatorok, tiszteletesek, rabbik, vagy esetenként a kántortanítók neve a fel-felbukkanó vendégpapokkal együtt működési idejükkel felsorolható a Bevezetőben.
  • A feldolgozó számára olvashatatlan, vagy értelmezhetetlen bejegyzések, megjegyzések, rövidítések. Ez az egész adatbázis értékét annuláló, elfogadhatatlan megoldás, ezek megfejtéséhez segítséget kell kérni, a végképp rejtett értelmű bejegyzésekről külön indexben kell beszámolni.
  • Házszámok. Bár az 1850-es évek elejétől megjelenő házszámok sem alkalmasak személyek azonosítására, a családokba sorolás kétes eseteiben döntőnek bizonyulhatnak.
  • Keresztszülők és násznagyok. Gyakori tévképzet, hogy a keresztszülők és házassági tanúk felsorolása szükségtelen. A keresztszülők a reformátusoknál jószerivel mindig, a katolikusoknál (és feltehetően a többi felekezetnél is) pedig általában a szoros oldalági rokonság tagjaiból kerülnek ki. De ha nem is rokon, hanem csak egy tisztelt személy, akkor is – az ismétlődő szerepvállalások miatt -, számos alkalommal lehetnek segítői a családokba rendezés olykor bizonytalan folyamatának. Őket tehát kihagyni a feldolgozásból több mint hiba!

További kritika forrása lehet, hogy a kiadvány mérete és/vagy felépítése miatt a keresés nehézkes.
Végül itt érdemes megemlíteni a településkönyvek elírási, gépelési hibáinak következményeit. Ekkora adathalmaznál (egy kisebb település teljes feldolgozása esetén is megközelíti az egymilliót az eltéveszthető adatok száma!) óhatatlanul maradnak hibák az elkészült műben, mert jellegénél fogva ezek a kiadványok nem lektorálhatók.

 

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1025 Budapest Cseppkő utca 33     koordinator@macse.hu 
Gyorskereső  -  Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum