Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Képek, videók Partnereink RSS
Kezdőknek Kutatóhely Segédletek Családkönyv Linkek Családtörténet Kutatói kapcsolat Heraldika
 
 BEVEZETŐ 

 KERESÉS 

 CSALÁDKÖNYV 
 TELEPÜLÉSI
CSALÁDKÖNYV
 

 GYAKORLATI TANÁCSOK 

 Adatok feldolgozása 

 Feltöltés honlapra 

 ADATTÁR BŐVÍTÉSE 
 
 
 

TELEPÜLÉSI CSALÁDKÖNYV FOGALMA ÉS KÉSZÍTÉSE

A megnyitható fejezetek rövid áttekintést nyújtanak egy speciális genealógiai adatbázisról, a településkönyv felépítéséről, hasznáról, az elkészítés buktatóiról, a vele szemben támasztható minimális elvárásokról, a szerkesztési és tartalmi alternatívákról, a lehetséges publikációs formákról, a kiadási nehézségekről.

Ma Magyarországon ez a publikációs forma még kevéssé divatos, pedig előnyei alapján nyilvánvaló, hogy a „genealógiai Kánaán” akkor érkezik el, ha minden hazai településnek elkészül a településkönyve.

2015-08-30

Ismertető letöltése egy pdf-ben

Definíció Nevek uniformizálása
A településkönyvek haszna A jó településkönyv
Történeti visszatekintés A kutatás tér- és időbeli kiterjesztése
Forrásai Könyv vagy adatbázis?
A megjelent településkönyvek kritikája Felhasználható programok és szoftverek
A feldolgozásból általában kimaradó adatok
 
A megjelent településkönyvek kritikája

Településkönyvekkel szemben megfogalmazott legsúlyosabb tartalmi kritika, hogy a szerző nem dolgozza fel a jelzett település anyakönyvének minden adatát, hanem valamilyen szempont (pl. vallási vagy nemzetiségi hovatartozás, feldolgozási sebesség növelése, publikációs méret csökkentése, értelmezési nehézségek, stb.) alapján válogat a források adataiból. Ez tudományos szempontból aggályos, ugyanis nem lehet felhasználói célközönséget meghatározni, nem tölti be az adatbázis egyetlen funkcióját sem, ráadásul az ilyen félkész kiadvány a tapasztalatlan felhasználóknak hamis biztonságérzetet nyújt.
Bár ez a cikk alapértékként kívánja bemutatni a teljes adatfeldolgozást, értelmes megfontolás után létezhet ez alól kivétel.

Speciális eset, és megosztja a kutatókat a felekezeti anyakönyvben szereplő halálokok szerepeltetésének kérdése. A felekezeti anyakönyvet vezetők nem egészségügyi szakértők adatait, hanem a hozzátartozók közlései alapján saját ismereteiket – gyakran sztereotip módon - rögzítették5.
Gyakori, hogy a halálok kizárólag a plébános önigazolása a provideálás elmaradására. (Így értsd pl. a „hirtelen holt”, vagy a „véletlen hala”, „gutaütött”, stb. bejegyzéseket!) De az „önerőnek által” elhalt egyén beszámíthatóságát utólag kétségbevonó megjegyzéstípus6 is inkább a hátramaradottak felé gyakorolt gesztusa lehetett a plébánosnak (ti. így szentelt földben volt eltemethető a halott), semmint pszichiátriai szakvélemény.
Ezért az ezzel a véleménnyel egyetértők szerint ennek az anyakönyvi adatkategóriának elsősorban néprajzi értéke van7.
Ugyanakkor az ellenvélemény szerint a halálok a többivel egyenértékű, s összességében többletinformációt hordozó anyakönyvi adat lehet.
Még a bizonytalan értékű bejegyzésekkel is
nyomon követhetők egyes magatartás minták (pl. nemzedékeken át visszatérő öngyilkosságok), a rokonházasodásokból adódó fogyatékosságok, ill. az örökletes betegségek, különösen a nemhez kötött öröklésmenetű kórképek esetén segít(het) a hibás gént hordozó ág felderítésében.

5 Pl. a gyakran megjelenő „görcs” halálokra legalább tíz szinonimát használtak, melyek közül néhány ma már önálló kórkép.
6Lásd az „elmétlen”, „az orvos önkívüli állapotban lévőt állítja”, „beszámíthatatlansága bizonyítást nyert”, stb. típusú megjegyzéseket 7
Egy összegzésben ki lehet térni számos olyan érdekességre, mely valóban színesítheti az adott település kortörténetét. Például kategóriák szerint be lehet mutatni a halálokokat (fertőző betegségek, az ezekből kialakuló járványok, háztartási balesetek, szervi vagy szervrendszeri kórképek, erőszakos cselekmények, öngyilkosságok, stb.), ezek kialakulásának vagy bekövetkeztének általános okai, statisztikai megoszlásuk, milyen eü.-i ellátás segítette az ott élőket (ispotály, helyben vagy távol lakó orvos, borbély, sebész, javasasszonyok, bába, stb.), milyen helyi rendelkezések okozták, növelték vagy csökkentették a betegségek mértékét, stb.

 

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1114 Budapest, Bartók Béla út 21.     macse.koordinator@gmail.com 
Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum   -  Webmester