TELEPÜLÉSI CSALÁDKÖNYV FOGALMA ÉS KÉSZÍTÉSE

A megnyitható fejezetek rövid áttekintést nyújtanak egy speciális genealógiai adatbázisról, a településkönyv felépítéséről, hasznáról, az elkészítés buktatóiról, a vele szemben támasztható minimális elvárásokról, a szerkesztési és tartalmi alternatívákról, a lehetséges publikációs formákról, a kiadási nehézségekről.

Ma Magyarországon ez a publikációs forma még kevéssé divatos, pedig előnyei alapján nyilvánvaló, hogy a „genealógiai Kánaán” akkor érkezik el, ha minden hazai településnek elkészül a településkönyve.

2015-08-30

Ismertető letöltése egy pdf-ben

Településkönyvekkel szemben megfogalmazott legsúlyosabb tartalmi kritika, hogy a szerző nem dolgozza fel a jelzett település anyakönyvének minden adatát, hanem valamilyen szempont (pl. vallási vagy nemzetiségi hovatartozás, feldolgozási sebesség növelése, publikációs méret csökkentése, értelmezési nehézségek, stb.) alapján válogat a források adataiból. Ez tudományos szempontból aggályos, ugyanis nem lehet felhasználói célközönséget meghatározni, nem tölti be az adatbázis egyetlen funkcióját sem, ráadásul az ilyen félkész kiadvány a tapasztalatlan felhasználóknak hamis biztonságérzetet nyújt.
Bár ez a cikk alapértékként kívánja bemutatni a teljes adatfeldolgozást, értelmes megfontolás után létezhet ez alól kivétel.

Speciális eset, és megosztja a kutatókat a felekezeti anyakönyvben szereplő halálokok szerepeltetésének kérdése. A felekezeti anyakönyvet vezetők nem egészségügyi szakértők adatait, hanem a hozzátartozók közlései alapján saját ismereteiket – gyakran sztereotip módon - rögzítették⁵.
Gyakori, hogy a halálok kizárólag a plébános önigazolása a provideálás elmaradására. (Így értsd pl. a „hirtelen holt”, vagy a „véletlen hala”, „gutaütött”, stb. bejegyzéseket!) De az „önerőnek által” elhalt egyén beszámíthatóságát utólag kétségbevonó megjegyzéstípus⁶ is inkább a hátramaradottak felé gyakorolt gesztusa lehetett a plébánosnak (ti. így szentelt földben volt eltemethető a halott), semmint pszichiátriai szakvélemény.
Ezért az ezzel a véleménnyel egyetértők szerint ennek az anyakönyvi adatkategóriának elsősorban néprajzi értéke van⁷.
Ugyanakkor az ellenvélemény szerint a halálok a többivel egyenértékű, s összességében többletinformációt hordozó anyakönyvi adat lehet.
Még a bizonytalan értékű bejegyzésekkel is nyomon követhetők egyes magatartás minták (pl. nemzedékeken át visszatérő öngyilkosságok), a rokonházasodásokból adódó fogyatékosságok, ill. az örökletes betegségek, különösen a nemhez kötött öröklésmenetű kórképek esetén segít(het) a hibás gént hordozó ág felderítésében.

⁵ Pl. a gyakran megjelenő „görcs” halálokra legalább tíz szinonimát használtak, melyek közül néhány ma már önálló kórkép.
⁶Lásd az „elmétlen”, „az orvos önkívüli állapotban lévőt állítja”, „beszámíthatatlansága bizonyítást nyert”, stb. típusú megjegyzéseket ⁷
Egy összegzésben ki lehet térni számos olyan érdekességre, mely valóban színesítheti az adott település kortörténetét. Például kategóriák szerint be lehet mutatni a halálokokat (fertőző betegségek, az ezekből kialakuló járványok, háztartási balesetek, szervi vagy szervrendszeri kórképek, erőszakos cselekmények, öngyilkosságok, stb.), ezek kialakulásának vagy bekövetkeztének általános okai, statisztikai megoszlásuk, milyen eü.-i ellátás segítette az ott élőket (ispotály, helyben vagy távol lakó orvos, borbély, sebész, javasasszonyok, bába, stb.), milyen helyi rendelkezések okozták, növelték vagy csökkentették a betegségek mértékét, stb.