Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Médiatár Partnereink RSS
Kezdőknek Kutatóhely Segédletek Családkönyv Linkek Családtörténet Kutatói kapcsolat
 
 BEVEZETŐ 

 KERESÉS 

 CSALÁDKÖNYV 
 TELEPÜLÉSI
CSALÁDKÖNYV
 

 GYAKORLATI TANÁCSOK 

 Adatok feldolgozása 

 Feltöltés honlapra 

 ADATTÁR BŐVÍTÉSE 
 
 
 

TELEPÜLÉSI CSALÁDKÖNYV FOGALMA ÉS KÉSZÍTÉSE

A megnyitható fejezetek rövid áttekintést nyújtanak egy speciális genealógiai adatbázisról, a településkönyv felépítéséről, hasznáról, az elkészítés buktatóiról, a vele szemben támasztható minimális elvárásokról, a szerkesztési és tartalmi alternatívákról, a lehetséges publikációs formákról, a kiadási nehézségekről.

Ma Magyarországon ez a publikációs forma még kevéssé divatos, pedig előnyei alapján nyilvánvaló, hogy a „genealógiai Kánaán” akkor érkezik el, ha minden hazai településnek elkészül a településkönyve.

2015-08-30

Ismertető letöltése egy pdf-ben

Definíció Nevek uniformizálása
A településkönyvek haszna A jó településkönyv
Történeti visszatekintés A kutatás tér- és időbeli kiterjesztése
Forrásai Könyv vagy adatbázis?
A megjelent településkönyvek kritikája Felhasználható programok és szoftverek
A feldolgozásból általában kimaradó adatok
 

A településkönyvek haszna

Az anyakönyv kritikai feldolgozásával létrehozott településkönyv több, mint az adott településen élő családok rokoni kapcsolatrendszerének külön-külön történő feltárása.
A település teljes személyi állományának összefoglalása ugyanis
  • Átsegíthet az egyéni kutatások holtpontjain1
  • Segíti azon kutatókat, akik saját családkutatásuk során az adott településre vetődnek.
  • Önzetlen, a múltról szóló, de a jövőnek mintegy viszonzásképpen vagy hálából végzett cselekedet, mely társadalomtudományi (helytörténeti, néprajzi, demográfiai, szociológiai, stb.) értéket teremt, s az adott településen mintegy megszemélyesíti a történelmet.
  • Hozzájárul az eredeti iratok állagmegóvásához.
  • Feltárja vagy pontosítja a településre/ről történő migrációs mozgásokat (betelepítés, elnéptelenedés, a munkát vagy életteret keresők, menekülők, az alapvetően vándorló életmódot folytatók, ki-, és áttelepítések) és a társadalmi megrázkódtatások hatásait (természeti katasztrófák, járványok, gazdasági válság, háborúk, stb.)
  • Valószínűsíti vagy rámutat az anyakönyvek hiányosságaira és téves bejegyzéseire, vagyis képes elkülöníteni, ill. felmutatni a (feltételezett) valódi adatot a látható adattól! Természetes, hogy ezekben az iratokban helytelen adatok is szerepelnek. Ezt a hiány-, ill. hibafeltárást vagy azok valószínűsítését az anyakönyvi adatbázisok közül egyedül a teljes adatállományt feldolgozó településkönyv éri el!
  • Különleges jelentőséget kapnak az úgynevezett egyadatos anyakönyvi adatok. Ilyen adat vagy
    • házasságon kívüli születést jelöl
    • téves beírás (mely aztán vagy feltárható és korrigálható, vagy nem)
    • ha az illető – bármi okból történő vándorlása során - tényleg csak egyetlen genealógiai esemény erejéig jelent meg a településen
    • Az egyadatos családok genealógiai adatállományának összeállítását az anyakönyvi adatbázisok közül egyedüliként a településkönyvek sorától lehet remélni!
  • Tisztázza a kettős (vagy többes) vezetéknév használat anomáliáit. A megkülönböztető ragadványneveket nyilván a gyakori vezetéknevet viselők egymástól történő könnyebb elkülönítése iránti igény alakította ki. Ezek megjelenése az anyakönyv bevezetése előtti időre nyúlik vissza, s alkalmasint máig hatóan eléri célját, mert a családkutatóknak gyakran segít a helyes felmenői vonal kiválasztásában.
  • Adott adatra nézve felmutatja vagy kizárja az alternatívákat, vagyis nagyobb biztonsággal használ helyes adatot a felhasználó. Ismert, hogy a kutatók szívesen elfogadják az elsőnek megtalált adatot valódinak, ha az adat amúgy teljesíti az előzetes elvárásaikat. De hogy van-e az anyakönyvben még más olyan adat is, ami szintén teljesítené az elvárást, már legtöbbször ellenőrizetlen marad.
  • Legtöbb esetben lehetővé teszi az egyébként kutatási holtpontot jelentő házasságon kívül szült nők felmenőinek feltárását. Így – legalább nőágon – folytatható az egyéni vérvonal kutatása.
1lásd ennek igazolását Wéber György: „Quo vadis családfakutatás” Matrikula II.évf. 3. szám, 2012, 43.old. /matrikula/Matrikula-2012-3.pdf
 

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1025 Budapest Cseppkő utca 33     koordinator@macse.hu 
Gyorskereső  -  Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum