TELEPÜLÉSI CSALÁDKÖNYV FOGALMA ÉS KÉSZÍTÉSE

A megnyitható fejezetek rövid áttekintést nyújtanak egy speciális genealógiai adatbázisról, a településkönyv felépítéséről, hasznáról, az elkészítés buktatóiról, a vele szemben támasztható minimális elvárásokról, a szerkesztési és tartalmi alternatívákról, a lehetséges publikációs formákról, a kiadási nehézségekről.

Ma Magyarországon ez a publikációs forma még kevéssé divatos, pedig előnyei alapján nyilvánvaló, hogy a „genealógiai Kánaán” akkor érkezik el, ha minden hazai településnek elkészül a településkönyve.

2015-08-30

Ismertető letöltése egy pdf-ben

Klasszikus dilemma, mely megosztja a genealógusokat, pedig erre sem ok, sem szükség nincs. Természetesen a forrás eredeti alakját a feldolgozás során meg kell őrizni, és be kell mutatni, ugyanakkor az egyszerűség, a tömörség és az indexálás miatt elkerülhetetlen a nevek egységesítése. De még a forráshűséghez mereven ragaszkodóknak is nehéz eredeti alakban kezelni a rövidített, kis kezdőbetűvel írt vagy becézett neveket. Az eredeti alak bemutatható az illető személy „Megjegyzés” részében, és/vagy külön indexben általában is felsorolhatók a névváltozatok.
A nevek uniformizálása technikai értelemben egy ú.n. törzsnév (vagy gyökérnév) meghatározását jelenti, amelyhez hozzárendelhetők a névváltozatok. Szükséges lehet egységesíteni településnevet, vezetéknevet és keresztnevet egyaránt.

Településnév esetén ez a gyökérnév praktikusan a könyv szerkesztésének idején érvényes közigazgatási név lehet, bár a mai Magyarország határain kívül eső magyar települések esetén ezt az elméletet olykor nehezen fogadják el a kutatók. Ez esetben a község- és egyéb helynevekről megalkotott 1898. évi IV. tc.⁸ által rendezett településnév lehet a gyökérnév (bár ez számos esetben logikátlan és bizonytalanságot szül.⁹). A települési névváltozatok pedig rendszerint a beolvadás/kiválás folyamatából, ill. a különböző nyelvek eltérő, szinonim és olykor csak a nép által használt elnevezéseiből fakadnak. A településnév meghatározását követően annak pontos földrajzi meghatározásáról alább, az indexek között esik szó.
Keresztnevek esetén kézenfekvőnek tűnik a mai alak használata, azon a nyelven, amelyen a könyv is készül. Ha ilyen alak nincs, akkor a közismert idegen nyelvi, vagy a forrásokban leggyakrabban felbukkanó alak lehet gyökérnév.
A legtöbb problémát, vitát és érzelmi töltést azonban a vezetéknevek egységesítésének kérdése hordozza. Mert a vezetéknév olyan, az egyénnek történelmi gyökeret jelentő, az őseitől öröklött, az identitása részét jelentő, így a legapróbb részletekig védendő személyes adat, mely a másoktól való megkülönböztetés mellett olykor vallási, nemzetiségi hovatartozást, társadalomba betöltött pozíciót is jelezhet – alkalmasint stigmaként! Miután azonban a feldolgozáshoz választott megoldás végül az ABC besorolás alapja lesz, valamilyen koncepciót mindenképpen ki kell alakítani.

⁸ http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6700 (elérés 2014.10.30.)
⁹ Kápolnai Iván, dr.: A történeti Magyarország városainak és községeinek névváltozatai az Országos Községi Törzskönyvbizottság iratanyaga alapján. (1898-1913) In: Statisztikai Szemle, Budapest, 75. évf., 1997 http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1997/1997_08-09/1997_08-09_767.pdf (elérés 2014.10.30.)
Tot, Toth, Totth, Tót, Tótt, Tótth, Tott, Tótt, Toót, Toóth