|
A megnyitható fejezetek rövid áttekintést nyújtanak egy speciális genealógiai adatbázisról, a településkönyv felépítéséről, hasznáról, az elkészítés buktatóiról, a vele szemben támasztható minimális elvárásokról, a szerkesztési és tartalmi alternatívákról, a lehetséges publikációs formákról, a kiadási nehézségekről.
Ma Magyarországon ez a publikációs forma még kevéssé divatos, pedig előnyei alapján nyilvánvaló, hogy a „genealógiai Kánaán” akkor érkezik el, ha minden hazai településnek elkészül a településkönyve.
2015-08-30
Ismertető letöltése egy pdf-ben
|
|
A településkönyv egy adott település (és fíliái) anyakönyveinek időrendben összeírt adatait ABC rendbe sorolt családokba rendezi.
Az összeállított névsor általában patriarchális, azaz a (még mindig vagy hagyományosan) családfőnek tekintett férfiak neve az ABC besorolás alapja, de lehetne a névsor matriarchális vagy vegyes is. 
Szerkezeti alapja a klasszikus cédulázás: egy cédula (személyi karton) egy család minden adatát tartalmazza. A „cédula” terjedelme elvileg korlátlan, adott családhoz bármennyi megjegyzés, kép, videó film, térkép, ábra, táblázat, stb. csatolható. Az így kialakult cédulák alfabetikus összefűzése adja ki magát a könyvet (adatbázist). Azonos nevűek között a kor dönti el a névsorban elfoglalt helyet. Az így kialakított végső sorrend végül a családok sorszámozásával zárható le.
Egy településkönyv összeállítása is – módszertanát tekintve - családfakutatás, de annyiban speciális, hogy a kutatás határait egy határozott földrajzi régió (a választott település és annak egyház- és közigazgatási határai) szabják meg. Emiatt – mint ahogy a családfák is -, minden kiadvány egyedi, s a szerzők műveltségét, alaposságát, értékkészletét, tudományos igényét, szorgalmát, történelmi és helytörténeti ismereteit, idejét, pénzügyi és egyéb energiaforrásait tükrözi. Ugyanakkor a használhatósága vagy megbízhatósága is változó lehet.
a cédulázás folyamatát ma már nem kell kézzel végezni.
|
