Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Médiatár Partnereink RSS
 
 Személyek 
 Családok 
 Események 
 Helytörténet 
 Személyes 
 Tallózó 
 Kutatásról 
Agnes Schilling - Menekülés Németországba
Csudnay Emil – egy századfordulós dszentri fiú története
Clama Anna, avagy a hamis keresztlevél
Mohácsy János szőnyi református rektor-főtanító emlékére
A kiskorú Réder Jenő névváltoztatása
Kray Jakab, a késmárki vértanú
Ötven évesen besorozva a „nagy háborúban”
Glück Gyuri szerencsésen hazatért a hadifogságból
A csatkai remete: Domján József
A Keleti Fronton (Kovács János emlékére)
Nem lettem „muss-muss” katona
Mikor született Kossuth Lajos?
Liszt Ferenc furcsa famíliája
dr. Kemény Gyula rehabilitációja
Krucsay János végrendelete
Önéletrajzi változatok a származásra
Szalay József - Csak egy magyar volt
Pálffy Ferdinánd végrendelete
Ekebontó Borbála
Kray Jakab, a késmárki vértanú

Kray Jakab (Bártfa, 1661. ápr. 24. – Késmárk, 1709. dec. 16.) egyik ősanyám testvére volt.
Arcképe megtalálható a Nemzeti Portrétárban [1]:

Kray Jakab (Bártfa, 1661. ápr. 24. – Késmárk, 1709. dec. 16.)

Életét röviden az alábbiakban foglalom össze [2, 3]:
Késmárk város főbírája, kuruc diplomata. Apja evangélikus prédikátor, Morvaországból bevándorolt család sarja, iskoláit Eperjesen és Debrecenben végezte. 1685-től Késmárk főjegyzője; éveken át egyik fő irányítója a város perének az elkobzott Thököly-birtokokat megszerző Rueber család ellen. 1703-ban nyolc felvidéki város megbízta közös sérelmeiknek a nádor elé terjesztésével. 1704-ben Késmárk főbírája; Rákóczihoz csatlakozott. 1705. májustól 1709. áprilisig, kisebb megszakításokkal a fejedelem danckai megbízottja. A diplomáciai megbízatásokon kívül fő feladata a franciaországi segélypénzek adminisztrálása, a kuruc hadsereg számára fegyver, lőszer és ruházat beszerzése volt. Mindezek miatt 1709. december 13.-án Heister császári tábornagy Késmárkon elfogatta, hadbíróság elé állíttatta, majd Lányi Mártonnal és Toperczer Sebestyénnel együtt lefejeztette. Sírboltjukat Schermann Ákos MACSE tagtársunk fotózta le a késmárki evangélikus temetőben [4]:

Kray család sírboltja a késmárki evangélikus temetőben

Érdemes említést tenni a vértanú azonos nevű fiáról is, akinek történetét Jókai Mór dolgozta föl „Az apja fia” című, egyik legsikerültebb elbeszélésében. Amikor az író Lőcsén járt, meglátogatta Kray Miksa udvari tanácsos volt képviselőt és ny. eperjesi törvényszéki elnököt, akit régóta ismert. Kray hívta fel az író figyelmét a Kray-család történetére. (Jókai forrása Meltzer Jakab Biographien berühmter Zipser című művének 106—114. lapja volt.) Fia, ifjabb Kray Jakab a vértanú sírjánál esküt tesz, hogy megbosszulja apja halálát. Bécsbe kerül, ott megismerkedik egy katonatiszttel, aki elfecsegi, hogy rá volt bízva a császári kegyelemlevél, amelyet Késmárkra kellett volna vinnie. De cselt vetettek neki: Kray ellenségei pénzzel kenyerezték le, és így készakarva későn érkezett Késmárkra, amikor Kray, a városbíró, már kiszenvedett. Ifjabb Kray párbajra hívja ki a meg nem nevezett katonatisztet, megöli, azután elmenekül. Más néven beáll katonának, kitűnteti magát, felfedi kilétét és kegyelmet nyer [5].

Irodalom:
[1] http://www.npg.hu/index.php/component/jcollection/item/318-kray-jakab
[2] http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08798.htm
[3] http://medit.lutheran.hu/sites/medit2.lutheran.hu/files/medit/bruckner_gyozo_kray_1927.pdf
[4] http://www.macse.hu/gravestones/byname.aspx?i=K&i2=Kr&l=Kray-L%C3%A1ny-Toperczer+s%C3%ADrbolt&pn=0
[5] http://epa.oszk.hu/00000/00001/00189/pdf/ITK_00189_1943_04_293-305.pdf

Beküldte: Keresztesi János, 2014.10.23.

 

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1025 Budapest Cseppkő utca 33     koordinator@macse.hu 
Gyorskereső  -  Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum