A családfakutatók jól tudják, hogy a különböző típusú anyakönyvek közül általában a házassági anyakönyvi bejegyzések nyújtják egy csokorban a legtöbb információt. Persze csak akkor, ha a „szereplők” adatait kellő részletességgel dokumentálták. Optimális esetben például a menyasszony és a vőlegény nevén kívül életkoruk, vallásuk, származási és lakhelyük, esetleg a vőlegény foglalkozása mellett a szülőkre vonatkozó fontos adatok is bejegyzésre kerültek, amelyek nagy segítséget adnak az eggyel korábbi generációs szint felderítéséhez.
    A közelmúltban feleségemnek a Csepel-szigeten található (Sziget)Szentmártonban élt sváb felmenőit kutatva, teljesen véletlenül bukkantam rá egy számomra egészen meglepő házassági anyakönyvi bejegyzésre Szigetújfalu 1747. évi anyakönyvében [1], amelyhez hasonlóval közel két évtizedes kutatásaim során még nem találkoztam.

    A szokatlanul terjedelmes latin nyelvű bejegyzésben először csak Wilhelmus Heimb nevén akadt meg a szemem. Őt már halotti anyakönyve alapján „ismertem” (+Szigetszentmárton, 1754.12.26., 84 évesen, azaz *~1670.) [2]. Hasonlóképpen ismert volt felesége, Anna Heimb(in) neve is (+Szigetszentmárton, 1751.09.24., 79 évesen, azaz *~1672.), igaz, leánykori családnevét a halotti anyakönyv nem adta meg [3]. Örömmel láttam, hogy a házassági bejegyzésből ez a hiányzó adat is „megkerült”. Eredetileg Anna Wielland(in) volt a neve.
    Első látásra azonban meglepett, hogy milyen idős korban került sor az esküvőre. A szöveg alaposabb tanulmányozása során azonban gyorsan kiderült, hogy az igen tiszteletre méltó idős jubilánsnak („solennissime honestissimus senex et jubilarius”) nevezett 76 éves férjnek az ugyancsak jubiláns 75 éves saját feleségével („cum sua consorte et jubilaria”) megismételt, ünnepélyes jubileumi esketési ceremóniájáról volt szó, amelyet 1747. május 28-án Szentháromság ünnepén („in Festo Sanctissime Trinitatis”) tartottak meg. A második menyegzőn a tanúk („testes in secundis nuptiis”) a gyermekeik, Martinus, Antonius és Conradus Heimb, valamint Joannes Englert voltak.
    A precizitás netovábbjaként az eskető pap, Thoma Bauer azt is bejegyezte az anyakönyvbe, hogy a házaspár 50 évet, 6 hónapot és 23 napot töltött együtt házasságban („in matrimonis compleverunt 50 annis, 6 mensibus, et 23 diebus”)! Ezen adatok alapján az eredeti esküvő számított dátuma 1696. november 5. A Gergely öröknaptár szerint ez a nap hétfő volt. Valószínűbbnek tűnik azonban, hogy az esküvőt vasárnap tartották, azaz 1696. november 4-én.
    Manapság aranylakodalomnak nevezzük ezt a ritka jubileumi eseményt, amely a 18. század közepén, az akkori sokkal rövidebb átlagéletkor miatt bizonyára még ritkábban fordulhatott elő. Anyakönyvi bejegyzése pedig valódi kuriózumnak tűnik.

[1] Magyar Országos Levéltár, A476 sz. mikrofilm, Szigetújfalu, RK 117/1. Heiratsregister, 5. old.
[2] Magyar Országos Levéltár, A476 sz. mikrofilm, Szigetújfalu, RK 117/1. Sterberegister, 24. old.
[3] Magyar Országos Levéltár, A476 sz. mikrofilm, Szigetújfalu, RK 117/1. Sterberegister, 15. old.

Beküldte: Lévay Béla 2012-11-09