2004-ben az interneten a Radix Fórum lapján olvastam először a nevét: Akit érdekel a Szirmay család, szívesen segítek. Szatványi József. Felvettem vele a kapcsolatot és attól kezdve szinte minden héten küldött valami értékes, érdekes anyagot, információt. Az internet személytelenségében természetesen tegeződtünk. Amikor megnéztem a levelek küldéseinek időpontját, mindegyik hajnali 2 és 4 óra között történt. Rákérdeztem, miért éjszaka internetezik. Az unokáim használják napközben a gépet, nekem ilyenkor van lehetőségem.
Unokák? Hány éves vagy? - kérdeztem. 80 leszek - volt a válasz.
Egy 80 éves, nagy ismeretekkel rendelkező ember, éjszaka segít másoknak. Ezt az embert nekem meg kellett ismernem személyesen. Autóba ültem és leutaztam Záhonyba. Egy végtelenül szimpatikus, kedves embert ismertem meg. Korát hazudtoló tartása, megnyerő megjelenése, kedves, szívélyes társalgása tovább növelte iránta érzett tiszteletemet.
1925-ben született Munkácson. Kárpátaljai élete során volt magyar, szovjet, cseh állampolgár. 1990-es évek végén települt át leánya és unokái után Záhonyba.
Családkutatási vonzalmát segítette széleskörű történelmi ismerete, és nagyszerű könyvtára. Az észak-kelet magyarországi levéltárak állandó látogatója volt. Nem csak saját családjának kutatásával foglalkozott, hanem az interneten talált különböző kérdések megválaszolásával is. Kevés olyan családnév van a Radix Fórumon, melyhez ne szólt volna hozzá, segítően. Nagyon kedvelte személyes ismeretség nélkül is a lista levelezőtársait.
2006 végén egészsége megromlott, a debreceni klinikára került. Látogatásaimnak örült és fájdalmait leplezve, mosolyogva érdeklődött:
Mi újság a listán? Mesélj
2007. február 21.-én halt meg. Temetésére készített koszorú szalagjára a Levelezőtársaid feliratot rendeltem.
Sírjánál nevetekben is búcsúztam egy különlegesen kedves, értékes embertől.
Szirmay Gábor
Az ő szavaival búcsúztunk: 'Ősrokoni és baráti szeretettel ölel: Jóska bátyátok'
Isten veled kedves Ősrokon!
Sztrányai Ildi és Gyurka
|