|
|
CSALÁDKÖNYV |
MAGYARORSZÁGI CSALÁDKÖNYV |
Állítólag az 1860-ban, Londonban tartott nemzetközi statisztikai értekezlet nagyon kívánatosnak tartotta a református egyházkerületekben a családkönyv vezetését, helyismeret és adatszolgáltatás segítése céljából.
A magyarországi mintát a svájci és németországi egyes részein kialakított szokás jelentette, különösen ahová német lelkészek érkeztek.
Itt nem célunk a főrendi családkönyvekkel foglalkozni.[4]
A gyakorlat elterjedése azonban elég nehézkesen ment. A lelkészek a feladatot nehéznek találták, különösen, ahol már hosszabb ideje vezettek anyakönyvet. Pl. Makó családkönyvét az 1830-1884 közötti időre, Szöllősi Antal tiszteletes 12 évi munkával állította össze. Gyakorlati tapasztalatait, a munka hasznosulását, a családfa vezetés módszereit is részletesen ismertette az 1855.-ben.[3] Ismertetője alapján őt tekintették az első családkönyv készítőjének az egyházmegyékben.
A protestáns lapokban az elsőbbség megállapítása végett jogos vita is kerekedett. (Lásd az egyházkerületeknél ismertetetteket.)
Bár a témát a lelkészi kar sokáig nem támogatta, mégis az egyházkerületek egyes helységeiben elkezdték a családkönyv összeállítását.
1886-ban az Egyetemes Konvent nyilatkozásra szólította fel az egyházkerületeket, hogy szükségesnek tartják-e a családkönyv vezetését, annak kötelező voltát, ha igen adjanak mintát. 1887-re a tiszáninneni javaslatot tette vita tárgyává.
1887-ben a családkönyv vezetésével kapcsolatban az alábbi javaslat születet:
- ne legyen kötelező a vezetése, vagy ha igen, csak a jelenből kiindulva;
- készüljön az anyakönyvhöz betűrendes mutató;
- ha kötelező lenne, a tiszamelléki mintát fogadják el némi módosítással;
A javaslat alapján az alábbi határozat született:
- bár kívánatos lenne, de a családkönyv vezetése nem kötelező mert felesleges;
- a betűsoros mutató viszont kötelező (ez ma Index-ként szerepel és a kutatásban nagyon hasznos).
Javasolják, hogy a visitatiok alkalmával feljegyezzék az esetleges megvalósulást.
****
1895-ben az ágostai és az ev. ref. lelkészi eljárás tervezete előírja, hogy jövőre minden egyházban el kell kezdeni a családkönyv vezetését és a polgári anyakönyvezés esetére is a családkönyvbe való bevezetést.
1902-ben, a polgári anyakönyvezési gyakorlata után a négy egyházkerület határozata már előírta a családkönyv vezetés mellőzését.
1938-ban javaslat született arról, hogy az 1837 előtti iratok az egyházmegyei gyűjtőlevéltárba vitessenek.
Az anyakönyvek túlnyomó része nem került beszállításra a gyűjtőlevéltárakba.
****
Az Unitárius egyház már 1899-ben hozzáfog az egyházközséghez tartozó hívek adminisztratív összegyűjtéséhez, megelőzve az Egyházi Képviselő Tanács (EKT) 1900. évi rendeletét, amely kötelezővé teszi az ún. "Családkönyv" készítését. [5]
****
Ennek következtében nem találunk minden lelkészségben családkönyvet. Az Egyházkerületeknél ismertetett családkönyv felsorolása bizonyosan nem teljes.
A címekre kattintva olvasható a fejezet.
|
|
|
A családkönyv előnyei – hátrányai |
Előnyei:
- A lelkész tartozik ismerni egyházközsége minden családját. Ezt a családkönyv révén könnyebben megteheti.
- Egy családban többet keresztelnek azonos névre. A családkönyv által megkülönböztethetők.
- Ha egy helységben több azonos nevű család élt, a családkönyv segít az eligazodásban.
- Családkutatónak fontos információ az hogy jelzi, ha valaki távoli helyre költözött, vagy távolról kötözött a helységbe.
- Hosszas kutatás nélkül kiolvasható belőle a család története, családi kapcsolatai.
- A gyakori összeírások esetén nagy segítség (hivatalnak, lelkésznek): népesség összeírás, újoncozás, iskolaérettség elérése, stb.
- Amennyiben csak folytatni kell a vezetését, az anyakönyv vezetésével párhuzamosan könnyen vezethető.
Hátrányai:
- Amennyiben visszamenőlegesen kell elkészíteni, éveket vehet igénybe az összeállítása.
- Ahol nagyszámú a lakosság, még időigényesebb az elkészítése.
| Források:
|
ERDÉLYI CSALÁDKÖNYV |
Az Erdélyben kialakult gyakorlatról nincs ismeretünk, de a családkönyvek előfordulása a magyarországinál sűrűbb.
A létező családkönyvek az Erdélyi Genealógiai Társaság honapján megismerhetők.
2016.01.11. |
Kérjük kutatóinkat, ha tudomásukra jut olyan családkönyv létezése, mely nem szerepel az összeállításunkban, az itt letölthető gyűjtőlapon jelezzék nekünk. | |
|
|