A házassági anyakönyveket lapozgató családkutatók nagy része bizonyára felfigyelt már arra, hogy a házasságkötések gyakorisága az év folyamán jelentős „szezonális” ingadozásokat mutat. Faluhelyen, a tél végén és az őszi szüret utáni időszakban sokkal gyakrabban kötöttek házasságot, mint nyáron.
Ennek lehetséges és általam feltételezett okairól szeretném közzétenni gondolataimat.
Figyelembe kell venni, hogy mai fejjel nagyon nehéz átélni, megérteni az akárcsak pár száz évvel ezelőtt élt nagyobb vagy apróbb társadalmak életét. Sokfajta, már-már törvénnyé váló szokás szabályozta a mindennapokat. A legtöbb dolgot két fő szempont szabályozott. A vallás által előírt szabályok és a praktikum.
Kicsit képzeljük bele magunkat az akkori világba!
Vízkereszt, a január 6. és a nagyböjt kezdete közti időszak a vidámság, az ünneplés ideje. Nagy hó van, nincs mit csináljon a falusi nép. Kipihente magát karácsony ünnepén. Tele a kamra, van bor a szüretből, disznóvágás ideje is van télen. Nagyszerű időszak az esküvőkre. Igen ám, de rövid az időszak. Csak azt adta ugye össze a pap, akit három egymást követő vasárnap kihirdetett. Esküdni szombaton illik, esetleg pénteken vagy nagy ritkán vasárnap. Ezekből a napokból meg kevés van, így sorszámot osztanak. A böjt 40+5 napja alatt tilos a vigadalom, így esküdni sem lehet. Húsvét után pedig már nem nagyon értek rá az emberek, mert kezdődött a munka a földeken. Eltartott ez egészen a szüretig. Ekkor az emberek hajnali 3-4-kor kezdtek, és későn feküdtek. Legkevésbé sütni-főzni volt idejük, kedvük. Ősszel megint lehetett aztán házasodni, egészen karácsonyig.
A lányokat korán férjhez adták a szülők, akár már 14 éves kortól. A házasulási kor a fiúknál 16 évtől kezdődött. Mert bizony a szülők adták férjhez, házasították a gyermekeiket. Legkevésbé érzelmi alapon köttettek ezek a frigyek. Suba a subához, guba a gubához, föld a földhöz. A házasság sokkal inkább üzlet volt, egészen a XX. sz. első feléig, mint érzelmi kötődés. Majd megszerették egymást vagy nem.
Törvénytelen gyermek, minél kisebb vagy tradicionálisabb volt a település, annál ritkább volt. Szégyen is volt, tiltott is volt. Különösen ritka volt a törvénytelen ágyból született gyermek a németek által lakott településeken.
Mindez persze fikció, amit azért írtam le, hogy megértsük egy adott korban élt történéseket. Kicsit bele kell élnünk magunkat az akkori gondolkodásmódba! Viszont egy dolog biztos: valamilyen törvény vagy szokás mentén történtek az események. Legritkább esetben ok nélkül.

Beküldte: : Eötvös György  2012-06-11