Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Fotógaléria Partnereink RSS
Jó tudni Anyakönyv Családfa Családkönyv Emlékmű Erdélyi névtár Gudenus Gyászjelentés
Helyreigazítás Helységnévtár Molnár Névváltoztatás Tablókép Sírkő

 MALMOK 
 NEVEK 
 TELEPÜLÉSEK 
 HELYSÉGNÉVTÁR 
 FORRÁSOK 
 TÖRTÉNETEK 
 STATISZTIKA 
 SEGÉDLETEK 
 ADATBŐVÍTÉS 

Frissítve: 2021.07.06.

Molnárokkal, malmokkal, pékekkel kapcsolatos történetek, személyes élmények.

Kik voltak a „gatyás mónárok”?
Malom- és pékipar Soroksáron
KIK VOLTAK A „GATYÁS MÓNÁROK”?
„Megkérem a lisztes molnárt, őrölje meg a búzámat.”
Biztosan sokan hallották már az egyik ismert magyar nótának ezt a sorát. Nem hiszem, hogy bárkinek is fejtörést okozna, hogy ki is lehet a nótában említett „lisztes molnár” és miért éppen „lisztes”?
De ha valakinek feltennénk a kérdést, hogy kiket és miért nevezhettek „gatyás mónároknak”, valószínűleg nem lennének egyértelműek a válaszok, és sok lenne a találgatás. Legtöbben a viseletükre gondolnának, pedig szó sincs arról, hogy a csikósokhoz vagy a gulyásokhoz hasonló bő gatyát viseltek volna. Kissé gúnyosan hangzó nevüket azért ragasztották rájuk, mert az úgynevezett „gatyás malmokban” dolgoztak. A malomnak ez az elnevezése aztán végképp zavarba ejtő!

A malmokban korábban a gabonát kövek között „parasztra őrölték”, amikor is az őrleménybe keverten, szétválasztás nélkül került bele a finomabb és durvább liszt a korpával együtt. Ezt a lisztet aztán a gazdasszonynak kellett otthon szétszitálnia a kívánt minőségű összetevőkre.
A 19. században kialakult gatyás, vagy szlovák eredetű nevén pitlés malom a korábbi típusoknál fejlettebb változata volt a malmoknak. Ezekben ötletes módon megoldották azt, hogy már a malomban megtörténjen a finomabbra őrölt liszt elkülönítése a durvábbtól, illetve a korpától. Az volt a megoldás, hogy a lisztet összegyűjtő láda fölé lábakon álló fakeretre finom selyemből készült szitaszövetet feszítettek ki. Erre hullott a kevert őrlemény. A szitát a malom forgó tengelyére szerelt rázóvas a szita keretére szerelt akácfalécet ütögetve rázta. Jellegzetes hangjáról ezt a szitát pitlekotyogónak is nevezték. A szita közepén egy nyílás volt, amelyhez alulról egy zsák, a gatya csatlakozott. Ennek a száját bekötötték, és csak a szitálás végén oldották ki, leeresztve a korpát a gatyaszáron.
Erről a gatyásszitáról kapták a molnárok a „gatyás mónár” gúnynevüket [1].

Legyen a befejezés egy kicsit líraiabb!
Íme Spetykó Gáspár gyöngyösi népies költő (1883) pitlés malomról szóló versének első versszaka [2]:

Bene völgyi pitlés malom

Bene völgyi pitlés malom,
A rózsámat ide csalom,
Ide csalom okkal móddal,
Majd jól tartom molnár-csókkal.

Irodalom
[1] Selmeczi Kovács Attila: Elfeledett magyar mesterségek és népélet, Cser Kiadó, 2009
[2] Benei Krónika, 2010. március-április, V. évfolyam 26. szám

Beküldte: Lévay Béla  2012-02-25.



© MACSE   Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1025 Budapest Cseppkő utca 33    @ 
Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum   -  Webmester