|
A „Molnárok” adatbázist az a meggyőződés hozta létre, hogy valódi
segítséget nyújthat mindazon családkutatóknak, akik molnár ősük nyomát
vesztve holtpontra jutottak. A családkutatók anyakönyvi feldolgozásaik
során tapasztalhatták, hogy korántsem csak beházasodással lehetett
települést váltani. A 18-19. században kisebb-nagyobb területen
„mozogtak” a munkakereső zsellérek, kocsmárosok, kereskedők,
csepűrágók, cigányok, betyárok, csavargók, inasok, katonaszökevények,
kupecek, pásztorok, törvényen kívüliek, a kedvezményeket vagy vallási
türelmet keresők, stb. A molnárok esetében ez a munkakereső vándorlás
oly mérvű volt, aminek következtében adott molnárt keresve könnyen
holtpontra juthat a családkutató. Több generáción keresztül ugyanis
csak akkor tudott egy molnárcsalád helyben maradni, ha nem bérelte a
malmot, hanem birtokolta azt. Ám a török után kialakult
nagybirtokrendszerben erre kevés példa akad.
|
Az adatbázis alapja Wéber György: „Baranyai molnárok és malomtulajdonosok”
című munkája. Ez az alap bizonyos kereteket szabott az adatbázisnak,
ezért essék néhány szó erről a jegyzékről.
A helytörténeti tanulmányokból, összeírásokból, anyakönyvekből,
településkönyvekből, idevágó témájú szakdolgozatból, stb.,
fáradhatatlanul összeszedett molnárok alfabetikus rendbe szedett
jegyzékéről van szó, melyben adott molnár nevéhez rendelten olvasható
az őt megemlítő forrás neve.
Ha adott molnár földesúri összeírásban,
anyakönyvben, településkönyvben szerepel, akkor az ehhez kapcsolt
település anyakönyvében érdemes nyomát keresni.
Ha valamely gyűjteményes munkában bukkan fel a molnár, akkor a jelölt
településnév útbaigazítás, hogy az adott műben hol lehet a molnár nevét
olvasni. Utóbbi esetben tehát a településnév nem feltétlenül azonos a
molnár működési területével!
|
|
A nevek önmagukban is, de írásmódjukban is rámutatnak a megye etnikai
sokféleségére. A molnárnevekben a magyar mellett megjelenő entitások:
- a szerb (szerb ortodox, vagy rác),
- a horvát (római katolikus),
- a bosnyák (délszláv muzulmán),
- a bunyevác (délszláv katolikus, vagy katolikus rác),
- míg a török utáni benépesítéssel Schwäbische
Türkei néven ismert régió baranyai részén (azaz tkp. a megye egész
területén) a legnagyobb számban előforduló, s gyűjtőnévvel svábnak
nevezett (református és római katolikus) nevekkel találkozhatunk.
Ezen nevek írásmódjai a hallás utáni rögzülés miatt önmagukban is
sokfélék, de különös torzulást akkor szenvednek, amikor a feljegyző
térben és időben már távol, és/vagy más etnikumhoz tartozva rögzítette
az adott nevet. S bár a jegyzékben a név-és helynévalakok általában
azonosak az eredeti dokumentumban talált alakkal, de a fentiek miatt a
nevek keresésénél érdemes a nevek hasonló hangzású (népnyelvi)
változataira is keresni. Belátható tehát, hogy egy-egy molnár a
különböző forrásmunkákban akár különböző névalakban többször is
előfordulhat a jegyzékben. A kutatási holtpont feloldását épp az a
reménység táplálja, hogy a molnárok mindegyike, de legalább a többsége
előbb-utóbb valamelyik forrásmunkában felbukkan!
A települések névváltozatai a „Települések” link alatt találhatók.
A baranyai listában jellemzően patakparti molnárok neve olvasható, a
kisebb számban előforduló (jellemzően dunai és drávai) folyami
molnárokra a források tesznek említést.
A szerkesztők immár a történelmi Magyarország molnárainak adatbázisát
ambicionálják, ezért kérjük Kutatótársainkat, jelezzék, ha a listában
hibát találnak, vagy ha kutatásaik alapján kiegészítést tehetnek.
|
Bogád, 2011. november 12.
|
Wéber György
|
|
|
|