Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Médiatár Partnereink RSS
 
 Személyek 
 Családok 
 Események 
 Helytörténet 
 Személyes 
 Tallózó 
 Kutatásról 
Őriznek-e a bécsi levéltárban nemesleveleket?
Uradalmi kasznár
A lengyel nemességről és családneveiről
Szerzetesrendek pasztorációs tevékenysége
Nemesség elnyerése – Királyi Könyvek
Birtokosok
A házasságkötések eltérő „szezonális” gyakoriságának valószínű okairól
Ki kivel házasodhat?
A házasságon kívül született „törvénytelen gyerek” családi nevéről
Rokonság - hozzátartozó
Az egyház és az állam szétválasztása
Tacitus : Germania
Nevek helyesírása
Nevek eredetéről és történetéről
Vegyes házasság
Telekkönyv - Tulajdoni lap - Helyrajzi szám
Nevek helyesírása
Az állami anyakönyvekben 1895-től - kevés kivételtől eltekintve - rögzült a nevek írásmódja. Ha egy Sághy-t az első alkalommal, akár csak tévedésből is Sági-nak anyakönyveztek, s ő (gyermek esetén a szülei) ezt nem tartotta lényeges ügynek, s nem kérte annak helyesbítését, akkor ezt követően a leszármazóknál már törvényszerűen beragadt a Sági írásmód, mert a szabályosan eljáró anyakönyvvezető nem tehetett mást.
Manapság is gyakran találkozom olyan személyi igazolványokkal, ahol az abban olvasható, azaz "hivatalosan" használandó, pl. szerződésbe beírandó név más, mint amit az ügyfél tud, de amikor felhívom a figyelmet a névkijavítás lehetőségére (és procedúrájára), az ügyfél legyint, mert nem tartja kardinális kérdésnek. (Pl. a férj neve: Valasek, a felesége viszont: Valásékné. Végülis: néhány ékezet ide vagy oda szerintük nem számít! .. Azt meg sem mertem kérdezni, hogy vajon a gyerekeiket hogy hívják?)
Miért lett volna másként 116 évvel ezelőtt?

Forrás: BalásPista 2010-10-14

 

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1025 Budapest Cseppkő utca 33     koordinator@macse.hu 
Gyorskereső  -  Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum