Aztán a kömleiek eljártak az ország legkülönbözőbb tájaira birkát nyírni és kubikolni. Néhányan elmesélték, milyen különleges eset esett meg náluk. Így aztán az egész ország megtudta, hogy a kömlei halott izzad...
De itt van még a kömlei kék is. A nagyon élénk kéket régebben kömlei kéknek hívták. Merthogy ilyen színt csak Kömlőn tudtak kikeverni.

- A XX. században a kiváltságosok és a módosok kékre meszelték a lábazatot - meséli Villangó Ferenc. - A ház alapja fehér volt, de a lábazat kék. Ehhez vásároltak azúrkék porfestéket, amit tejjel és olajjal kevertek ki, s ezzel mázolták be a lábazatot. Sajnos, a faluban ma már egyetlen valódi kömlei kék ház sincs.

Utcanevek, ragadványnevek nagy ismerője

Feri bácsi Kömlő szellemi hagyatékának nagy gyűjtője. Egy betegeskedő időszakában összeírta az 1942-es esztendő összes lakosának nevét, ragadványnevét, foglalkozását, az utcát és a házszámot, ahol lakott. Így ha ma valaki azt szeretné tudni, melyik az Apponyi Albert út, csak Feri bácsihoz kell fordulnia, s ő azonnal megmondja, ez bizony ma az Ady. S itt van még a híres ragadványnév-gyűjtés is. Mivel a faluban sok azonos nevű család élt, így mindenkit ragadványneve alapján ismertek. Pikus Ernő például onnan kapta a nevét, hogy az apja kubikus volt, a pikus ugyanis a kubikus tréfás, becézett alakja. Házi János azért lett házi, mert a szülői házban maradtak. A Zsíros ragadványnevű sovány volt, a Fokhagymás pedig erdőtelki születésű, hiszen ez a falu fokhagymatermesztéséről volt ismert a környéken. A Pacuha nem tudott felöltözni rendesen, a Zsellér pedig magát nevezte el így, mert neki már nem jutott föld.

A sort folytathatnánk, hiszen Kömlőt fél évszázada majd négyezren lakták. Papverő egykor eltángálta a papot, Kutyabőr pedig a rezesbandában fújta a kutyabőrt, vagyis a dudát. Ismert a településen Lélek Ignác, aki egy nagyon vallásos ember volt, és Jézus Jóska is, aki pedig a Passióban alakította nagypénteken Jézust.

A munka meghozza a műveltség iránti igényt

A kömlőiek büszkék szellemi hagyatékukra, amely azóta különösen felértékelődött, hogy átadták a Kiss Ábel tanítóról elnevezett tájházat. Azóta gyűjtenek mindent, ami a szellemi örökség része. Merthogy Kömlőn ma még ilyen is akad bőven.

- A kömlei ember szorgalma kiemelkedő volt - mesélik. - Földosztás után az egyik család 14 kilométerre tőlünk kapott egy hold földet. Képesek voltak gyalog kimenni és ásóval felásni az egészet. Ám az sem volt ritka, hogy a nagy szegénységben maguk húzták a boronát, de akkor is megművelték a földet.

Abban mindhárman egyetértenek, hogy a munka magával hozza a műveltség iránti igényt. Volt itt régen dalárda, iparoskör, kubikuskör, kisgazdakör és a lányokat szőni, fonni, főzni tanító kalotegylet. Soha senki nem késte volna le vagy mulasztotta volna el ezen összejöveteleket, ahol mindig hasznos információkat kaptak.

- A munka olyan értéket ad az embernek, ami az öntudatát is neveli - fogalmaz Cseh József. - A régi iparos, földműves ember nem csak környezetére, de a szellemére is adott. Márpedig a művelt szellem újabb és újabb értékeket teremt. Ez öngerjesztő folyamat. Ahogy működik visszafelé is...

Elhagyták a falut: hová lett a nagy hírű Kömlő?

Kömlőn a parasztember azon igyekezett, hogy a gyerekei már iskolázottak legyenek, de a cselédkönyvet megőrizték. El is jutottak gimnáziumokba, egyetemekre, ám innen az út már nem a szülőfaluba vezetett, hanem a nagyvárosokba. Így a népesség majd felére csökkent fél évszázad alatt. Maradtak az idősek, akiknek még fontosak a hagyományok...

Munkát kértek Horthy Miklóstól

Sokan emlékeznek még arra a nevezetes levélre, melyet a kömleiek írtak Horthy Miklósnak: \"Mi, a fekete föld fehér rabszolgái...\" Így kezdődött a panasz, melyben a gazdasági válság idején munkát kértek. A megélhetés egyik leggyakoribb formája a nyírás, kubikolás, aratás volt, melyért az ország legtávolibb szegleteibe is elutaztak. A múlt század elején pedig sokan választották az amerikai kivándorlást is.

http://www.heol.hu/heves/kultura/miert-izzad-a-komlei-halott-382851

Gyűjtötte: Rakovszky István