Itt szeretném az én bonyhádi családkönyvemet bemutatni és ezzel emléket állítani Gungl István (+2011.12.26) barátomnak, aki hosszú hónapokat töltött a bonyhádi egyházi anyakönyvek lefotózásával. Így volt lehetőségem ezek digitális feldolgozására.
A molnár dinasztia kutatása - Johannes Marks aki *1735. körül született , egészen Anna Marks Bikal *1885.05.25. nevű nagymamámig- valamint feleségem családjának kutatásán keresztül, gyűjtő munkámat befejezve jött létre a bonyhádi római katolikus egyházi anyakönyv feldolgozása és rendszerezése.
Születés, házasság, elhalálozás 1729-1895
Születés 1896-1923, házasság 1896-1950, elhalálozás 1896-1984
A családkönyv nem csak a bonyhádi katolikus lakosság, hanem az evangélikus és református lakosok adatainak nagy részét is tartalmazza Bonyhád környékéről is. Ezek a települések: Hidas, Börzsöny, Cikó valamint a környező malmok és tanyák.
Idővel ezen települések saját egyházi anyakönyvei is feldolgozásra kerülnek.
Összesen 22.543 család, 67.755 személy, 1.795 település neve, 120.676 dátum van feltüntetve, korrigálva és összhangba rendezve.
Ez a családkönyv a GenPlus-Win programmal készült, előállítója Gisbert Berwe.
Tekintettel arra, hogy az egyházi anyakönyvek helyenként nehezen olvashatóak, előfordulhatnak családnév hibák. A bonyhádi családfa kutatóknak lehetőségük van a családnevek korekciójára.
A családneveknél előfordul, hogy a betűket többféle képen használják, így pl. V vagy W, S vagy Sch. Az utóneveknél találhatunk német, latin, magyar írásmód változatokat.
A családkönyvben a nevek mindig az egyházi anyakönyvi bejegyzések szerint vannak feltüntetve.
Gyakran előfordul, hogy nincs feltüntetve a menyasszony vagy feleség családneve, ilyenkor ezt NN jelöltük.
Rövidítések és jelölések:
T = nap
W = hét
J = év
U = ismeretlen
r = kiszámíthatatlan
Wwe = özvegy/nő
Wwr = özvegy/férfi
Bonyhád (németül: Bonnhard) Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik a Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.
|
