Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Képek, videók Partnereink RSS
 Jelentkezés rendezvényekre 
  
 Sablonok 
 Eseménynaptár 
 Híreink 
 Felhívások 
 Előadásokról 
 beszámoló 
 Rendezvények 
 Találkozók,
 összejövetelek képei 
 BB21 Közösségi hely 
 Családfa Klub 
 Füredi
    Asztaltársaság 
 Kirándulások 
 Matrikula 
 Szórólap 
 CD Kiadványok 
 Pályázatok 
2017.03.11. Temetői séták sorozat II.2017-03-17
LÁTOGATÁS A NEMZETI SÍRKERTBEN
- séta a Fiumei úti temetőben -
Időpont: 2017 március 11.
Helyszín: Fiumei úti Sírkert  1086 Budapest, Fiumei út 16-18
 

Beszámoló

Napsütéses tavaszi időben került sor 2017. március 11-én, a MACSE tagjai részére szervezett „temetői sétára” a Fiumei úti sírkertben. A főbejáratnál Róka Zsuzsa művészettörténész, a Nemzeti Örökség Intézetének főmunkatársa, üdvözölte társaságunk tagjait és ismertette a temető történetét 1847-től napjainkig.
Tájékoztatott arról, hogy az elhunytak adatait, egy nagyalakú Főkönyvbe vezették be és ezek a dokumentumok a kezdetektől megvannak és kutathatóak. A temetői sétát Arany János születésének 200. évfordulója és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának jegyében vezeti. Közölte, hogy tartogat számunkra egy meglepetést is.
Idegenvezetőnk értő és igényes kalauzolásával elindultunk Arany János és családjának síremléke felé. Megkezdődött a négy és félórásra sikeredett, nagyon emlékezetes és nagyon sok történelmi ismeretet adó délelőtt.
Időközben Beszeda László kiosztotta azokat a virágokat, amelyeket később, nagyjaink és hőseink sírjára helyeztünk.
Útközben vezetőnk tájékoztatott a kerítés mentén körbe-körbe kiépített kriptasorról, amely a Fiumei út járdája és néhol az úttest alá is benyúlik. Téglafallal vannak elválasztva egymástól, 1200 db van belőlük.
Arany János síremlékénél megjegyezte a vezetőnk, hogy a három tölgyfa, amely az emlékmű mellé ültettek, a költő kedvenc helyéről a Margitszigetről származik.
Elhaladtunk a Munkásmozgalmi parcella mellett, amelynek kialakításáról is kaptunk ismereteket (begördültek a gyászzene mellett a fekete Csajka gépkocsik). Halhattunk Kádár János sírjának meggyalázásának máig megoldatlan rejtélyéről, az 1848-49 évi szabadságharc hőseiről, a megtorlás áldozatairól, majd eljutottunk a Kossuth Mauzóleumig.

Megnyílt előttünk a Kossuth Lajos 1908-ban épített végső nyughelye (a bejutásban Gyimesi Imrének a kulcsfontossági szerepe volt). Megtudhattuk, hogy állami szertartást nem engedélyeztek, ezért a Budapest Főváros rendezte a temetést. Mozzanatokat hallhattunk Kossuth Lajos életéről és holttestének Olaszországból fiai kíséretében vonaton történő hazaszállításának körülményeiről is. Óriási tömeg volt jelen.
Részleteiben megismerhettük az építmény gazdag arany mozaikjainak szerkezetét, a freskókat, alkotóikat és jelentésüket. Tervezte: Gerster Kálmán. Üvegmozaik: Róth Miksa.
A haza bölcse Deák Ferenc végső nyughelye nem olyan díszes, mint Kossuth Lajosé. Tervezte ugyancsak: Gerster Kálmán. Temetése különleges esemény volt, sok ezren vettek részt, még a királyné „ Sziszi ” is küldött koszorút.
Batthyány Lajos az első felelős magyar kormány miniszterelnöke, akit 1849. október 6-án végeztek ki, sírhelye, egy igazi klasszicista kripta.
Elhaladtunk sok ismert tudós, államférfi, művész síremléke előtt, Ady emlékművénél megjegyezte, hogy a szobor művészi értéke, máig vitatott (újat akar Meloccó Miklós).
Az árkádok mentén egyik tagtársunk saját családjának síremléke előtt emlékezett meg őseiről (Ragályi?).
Jókai Mór síremlékének megtekintése után a Petőfi család emlékszobrához érkeztünk, ahol megtudtuk, hogy 2013-ban Barguzinból hazahozott, Petőfiként eltemetett személy sírját, nem sokan látogatják.
A meglepetés a Kegyeleti Múzeumban várt minket, ahol Apponyi Albert gróf frissen restaurált halotti hintóját láthattuk, mely a világon egyedülálló, erre a célra készített közlekedési eszköz. Jelenleg is tart az építkezés, mivel a Kegyeleti Múzeum épületét bővítik és a hintót üvegkalitkában szeretnék elhelyezni.

Tartalmas, élményekben gazdag, történelmi ismeretet nyújtó sétán vettünk részt, mely kb. négy és félórásra sikeredett, Beszeda Laci szerint nem is séta, hanem „művészi túra” volt.
Köszönet Róka Zsuzsa nagy tudású, lelkes, a Nemzeti Sírkertet alaposan ismerő, minden kérdésre válaszoló és még sorolhatnánk tovább … művészettörténész, a Nemzeti Örökség Intézetének főmunkatársának!
Köszönet a szervezésért!

Képek:
Szórád Péter képei
Janurik Zsuzsa képei

Beküdő: Szűcs János

  Rendezvényeinkről (közgyűlés, díjátadó) szóló beszámolók, levéltári látogatások, képi anyagokkal.

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1114 Budapest, Bartók Béla út 21.     macse.koordinator@gmail.com 
Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum   -  Webmester