Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Képek, videók Partnereink RSS
 Jelentkezés rendezvényekre 
  
 Sablonok 
 Eseménynaptár 
 Híreink 
 Felhívások 
 Előadásokról 
 beszámoló 
 Rendezvények 
 Találkozók,
 összejövetelek képei 
 BB21 Közösségi hely 
 Családfa Klub 
 Füredi
    Asztaltársaság 
 Kirándulások 
 Matrikula 
 Szórólap 
 CD Kiadványok 
 Pályázatok 

Az híreinket lásd a

MACSE hivatalos facebook oldalán

MACSE - facebook

KORÁBBI HÍREINKET AZ ALÁBBIAKBAN LEHET MEGTEKINTENI:

2018.06.14. MNL BaML - Hónap dokumentuma: Az egyházi iskolák végórái2018-06-17 08:37:55

Baranya Megyei Levéltára
Az egyházi iskolák végórái -
Az I. sz. kéttagú államosítási bizottság
rendes heti jelentése 1950. január 10 − január 15.

A magyar iskolarendszer 1948 előtt többségében felekezeti iskolákból állt. 1942-ben Baranya vármegyében az iskolafenntartók 60,6 %-a a római katolikus, 17,7%-a a református, 4,2 %-a az evangélikus, 1,1-a az izraelita egyház volt.[1] 1948. június 16-án az Országgyűlés elfogadta az 1948. évi XXXIII. törvénycikket. Ez kimondta, hogy a törvény hatálybalépésekor fennálló nem állami iskolák és a velük összefüggő tanulóotthonok, továbbá a kisdedóvodák fenntartását[2] az állam veszi át, ezen intézmények tanítóit, tanárait és óvónőit pedig állami alkalmazottakká minősítik át. A törvény 3. §-a szerint az állami fenntartás alá kerülő intézmények épülete, berendezése, felszerelése és azok fenntartását szolgáló egyéb vagyona (tanítói föld, lakás stb.), mint közművelődési célvagyon, az állam tulajdonába ment át.[3]

A gyakorlati megvalósítás több szakaszban valósult meg: a 8000/1948. VKM[4] sz. rendelet értelmében az államosított iskolát haladéktalanul el kellett látni olyan felirattal, amely az iskola állami jellegét tüntette fel, az iskola pecsétjét 1948. július 31. után már nem lehetett használni. Az iskola felett az egyházi vagy más önkormányzati hatóság mindennemű rendelkezési joga megszűnt, mint ahogy az iskolafenntartó által teljesítendő helyi javadalom is. [5]

Az 1948. augusztus 31-én kelt VKM rendelet kimondta, hogy az intézmények igazgatói, illetve vezetői, mint felelős számadók a vezetésük alatt álló intézmény ingó- és ingatlanvagyonának nyilvántartását a lehető leghamarabb készítsék el. A beszerzendő, elkészítendő okmányok a következők voltak: az ingatlan telekkönyvi kivonata, kataszteri birtokíve, helyszínrajza, a fő- és melléképületek alaprajzai, a főépület homlokzatrajza, az ingatlan részletes leírása, a telek, a fő- és melléképületek, beépített művek becsértékét és évi haszonértékét igazoló helyhatósági bizonylat, az ingatlanok megszerzésére vonatkozó szerződések, juttatások hiteles másolatai.[6]

Az államosítás lebonyolításának utolsó lépcsőjét a kéttagú államosítási bizottságok végezték, melyek Baranya megyében 1949. november 28-án kezdték meg érdemi munkájukat. December 13-ig csak egy bizottság működött, melynek tagjai Dr. Cserdi Ferenc tanügyi segédtitkár és Orsós László gimnáziumi tanár voltak. Ezt követően két bizottság folytatta a munkát: az I. számú bizottságot Orsós László gimnáziumi tanár és Kresz József állami tanító, a II. bizottságot Dr. Cserdi Ferenc tanügyi segédtitkár és Szilágyi Géza állami alkotta.[7]

A kéttagú bizottságok működéséről a levéltárakban megtalálható államosítási jegyzőkönyvek, heti jelentések és tankerületi főigazgatói iratok tanúskodnak. Ezek szerint a két bizottsági tagon kívül a volt fenntartó képviselője, illetve az új igazgató volt jelen a jegyzőkönyv felvételekor, de előfordult, hogy a népi szervek, vagy a pártok is képviseltették magukat. A gyakorlatban a bizottságok a döntésnél a javadalmi jegyzőkönyveket vették alapul. Ha ebben a természetbeni lakás és a földjavadalom kántori javadalomként volt feltüntetve, nem államosították. Ha viszont szét nem választható kántortanítói javadalomnak minősült, akkor a természetbeni lakást, mint be nem számítható járandóságot, tanítói lakásnak fogták fel, és államosították. A földjavadalmak esetében kétféle eljárást alkalmaztak: a katolikusoknál államosították, a protestánsoknál pedig hivatkozva a Magyar Népköztársaság és a magyarországi protestáns egyházak között létrejött egyezményekre - teljes egészében, vagy részben meghagyták az illető egyházközség tulajdonában.[8]

A kéttagú államosítási bizottságok sablon szerint készítették el a jegyzőkönyveket, melyeket az MIB[9] záradékával ellátva a tankerületi igazgató terjesztett fel a VKM-hez. Az iskola államosításával kapcsolatos véghatározatot a VKM Elnöki III. Ügyosztálya hozta, melyről a tankerületi főigazgatót (később Baranya vm. Tanácsa Végrehajtó Bizottságának IX. Oktatási és Népnevelési osztályát), a volt iskolafenntartót, az állami általános iskola igazgatóját és az illetékes járásbíróságot, mint telekkönyvi hatóságot értesítette. A volt iskolafenntartó a határozat ellen, annak kézhezvételét követően 15 napon belül nyújthatta be az észrevételeit.[10]

TOVÁBB A TELJES CIKKRE >>

[1] Bernics 1989, 39.
[2] A kizárólag egyházi célokat szolgáló tanintézetek (hittudományi főiskola, diakónus és diakonisszaképző stb.) és a keresztényi szeretet gyakorlására létesített intézmények (pl. szeretetotthon, árvaház, nevelőintézet) kivételével.
[3] Köznevelés 1948. június 15. 12. számának melléklete, 4.
[4] Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
[5] Köznevelés, 1948. július 1. 13. szám, 118–120.
[6] Köznevelés, 1948. szeptember 1. 17. szám, 154.
[7] Bernics 1989, 70–71.
[8] A református egyház és a magyar állam között kötött egyezményt lásd: Magyar Közlöny Hivatalos Lap 1948. október 9. 227. szám, 2–3. Az evangélikus egyházzal kötött egyezményt lásd: Uo. 1948. december 16. 276. szám, 2–3.
[9] Megyei Iskola Bizottság
[10] A jegyzőkönyveket lásd: MNL BaML XXIII. 13. Baranya Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztályának iratai 1950. Iskolák államosítása.

Forrás: Az egyházi iskolák végórái − Az I. sz. kéttagú államosítási bizottság rendes heti jelentése 1950. január 10 − január 15.

Beküldő: Kőhegyi Anikó
 
  Többféle hírt szeretnénk
  itt megjelentetni:
  • Az Egyesület életének híreit.
  • A családkutatók munkáját érintő, fontosnak ítélt híreket.
  • A kutatótársaktól kapott híreket.

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1114 Budapest, Bartók Béla út 21.     macse.koordinator@gmail.com 
Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum   -  Webmester