|
Milyenek voltak a mindennaposnak számító családtípusok a 16-19. században? Mennyire voltak gyakoriak a mostoha- vagy mozaikcsaládok?
Az MTA BTK Történettudományi Intézetének Lendület Családtörténeti kutatócsoportja ezt teszi kutatása tárgyává. A csoport tagjai havonta egy-egy posztban mesélnek a népmesék nagyon is valóságos szereplői, a mostohák és gyerekeik mindennapi életéről.
Orgona Angelika, a Magyar Nemzeti Múzeum történész muzeológusa egy 16. századi birtokos nemesi család, a Kornisok asszonyainak világába enged bepillantást, különös tekintettel a házassági stratégiákra és az örökösödés körüli viszályokra.
Ismerjük meg együtt a Kornis-család történetét!
A göncruszkai Kornis család Erdély egyik legrégebbi nagybirtokos nemes famíliája. Címerállatuk, az unikornis lóhoz hasonló állat, amely homlokán hosszú, egyenes szarvat viselt. A Kr. u. 2. századi természetrajz, a Physiologus még gödölyéhez hasonlította az egyszarvút; a görög szöveg szerint a csodálatos lényt csak egyetlen módon lehet elejteni: ha egy szüzet engednek a közelébe. Akkor egyszeriben kezessé válik, és a lány ölébe hajtja a fejét.
A poszt a Kornis család múltjába vezeti az olvasót, de nem a csatazajban és politikai viharokban edződött férfiak, hanem a Kornisokat szédítő–szelídítő szüzek világába, akik később férjeikért imádkozó feleségekké, gyermekükért minden áldozatra kész anyákká, öntudatos és bátor özvegyekké váltak. Erős és elszánt asszonyokká, akik a család megtartása által pótolhatatlan szerepet játszottak a karddal, pennával küzdő férfiak oldalán.
„Szűz leányt tévén eleibe, ölébe hajtja a fejét...” A Kornisok családi élete
Forrás: Mindennapok története | 
