|
Vas megye járványtörténetben külön fejezet illeti meg a Rákóczi szabadságharc végén húszezer áldozatot követelő pestisjárványt. A kiugróan magas emberveszteség, amely felülmúlja még a nagy háborúkét is, az írott források évszázadai óta a Vas megye népességét ért legsúlyosabb katasztrófa volt. Különösen igaz ez Szombathely esetében, ahol több mint ezer fő, a városlakók legalább fele esett áldozatul a mirigyhalálnak.
A bécsi Consilium Sanitatis küldötte, Joannes Henricus Apel pestisorvos 1711. július 8-án Kőszegen zárta le jelentését. A rendkívűl alapos, részletező táblázatos összeírás oszlopai a következő sorrendben következnek: a látogatás időpontja, a település neve, a járvány kezdete, a járvány vége, és a halálos áldozatok száma. Az Apel-jelentésben szereplő adatok pontosságát a fellelhető más dokumentumokkal (korabeli jobbágyfolyamodványok, levelek stb.) összehasonlítva megállapítható, hogy leszámítva az ötszáz fölötti halottat számláló településeket leszámítva (ahol értelemszerűen csak százas pontosságú lehett az összeírás), minden más esetben legfeljebb egy-két fő eltérés található a tabellában szereplő számadattól.
A jelen pestisösszeírás mindeddig közöletlen volt, összefoglaló tanulmány 2000-ben jelent meg a témáról:
Benczik Gyula: „Midőn rajtunk volt azt Isten ostora...” Az 1710-1711. évi pestisjárvány Vas megyében. 253-259. p. Vas megyei levéltári füzetek 9. Előadások Vas megye történetéről III. Szombathely, 2000.
Benczik Gyula
Forrás: Az 1710-1711. évi pestisjárvány áldozatainak településenkénti összeírása Vas megyében |
