Jószándék és balsors

A Habsburg Ottó Alapítvány valamint a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár emlékkonferenciáját a házigazda Lengyel Enikő, a Királyi Kastély igazgatóhelyettese nyitotta meg. Ujváry Tamás igazgató ezen a napon a „Királyi kastélyok” konferencián vett részt Versailles-ban.

Szakály Sándor a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója üdvözölte a résztvevőket. 1922. április 1-én 100 éve hunyt el az utolsó Habsburg uralkodó és utolsó magyar király. Kifejtette, hogy IV. Károly a magyar történelem megkerülhetetlen egyénisége. Indokolt és szükséges korának és személyiségének kutatása.
A Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója, Prőhle Gergely köszöntőjében kiemelte, a cím kifejező: a „Jószándék és balsors” jól jellemzi IV. Károly tragikus sorsát, aki Madeira szigetén halt meg száműzetésben. Életút és emlékezet, ez a mostani konferencia célja.

Gerő András a Habsburg Történeti Intézet igazgatója előadásában arról értekezett, az utolsó magyar király milyen nyomot hagyott a magyar emlékezetben. Köztéri szobra nincs Magyarországon. 1989-ben Budapesten a volt Tanács körút visszakapta korábbi nevét és Károly körút lett. Ez azonban III. Károlyról, Mária Terézia édesapjáról lett elnevezve. Egy pici emléktáblácska van az egyik ház falán, amely ennek emlékét őrzi. Ugyan az I. világháború előtt épített Budaörsi úton lévő kaszárnyát róla nevezték el, ma Petőfi laktanyának hívják. Kérték az eredeti elnevezés visszaállítását, azonban a Honvédelmi Minisztérium elzárkózott annak ellenére, hogy Petőfi nevét több katonai létesítmény is viseli. A korabeli papírpénzek közül a 20 koronáson látható az uralkodó arcmása.

Rövid uralkodási idő adatott neki. A háború kellős közepén is a béke híve volt. Ő hozta létre a Népjóléti Minisztériumot, ekkor mehettek üdülni először a Balatonra a szegény sorsú gyermekek. (A Tanácsköztársaság ezt a példát folytatta 1919-ben.) Az I. világháborúban elesetteknek az ország minden településén emlékszobrot emeltek, melyre felvésték az elhunyt hősök nevét. IV. Károlyról nevezték el azt a kitüntetést, amelyet a 12 hetes frontszolgálatot teljesített katona kaphatott meg. 2004. október 3-án II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Schwarczwölder Ádám a VERITAS Intézet kutatója „Ferenc József és a másodunokaöcs - Károly a Monarchia potenciális trónörököseként” címmel mutatta be a Habsburgok családfáját. Megjegyezte, hogy Ferenc József császár és magyar király hosszú regnálását 5 trónörökös jelölt kísérte. Károlyt nem szánták uralkodónak. Csak nagybátyja, Ferenc Ferdinánd osztrák főherceg szarajevói meggyilkolása után, 1914 nyarától rendelte maga mellé a birodalom császára.

Maczó Ferenc az MTA Lendület Szent Korona Kutatócsoport részéről IV. Károly 1916. évi megkoronázásáról tartott előadást. Míg az osztrák császár trónörököse az előd elhalálozásának pillanatában trónra lépett, Magyarországon csak megkoronázása után használhatta címét. Részletesen ismertette a ceremónia eseményeit. Sok újdonság volt a szertartáson: például nem a császári, hanem a magyar Himnusz hangzott el a Nagyboldogasszony templomban.

Nánay Mihály a Rubicon Intézet előadója Károly és Tisza István viszonyáról tartott értekezést. Az uralkodó római katolikus vallású volt. Fő kérdés lett, hogy a református miniszterelnök megkoronázhatja-e? Sokan ellenezték, de végül a képviselőház 210-203 arányban megszavazta.

Tóth Péter András a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum részéről kutatásait ismertette: Károly az első világháborúban. Katonai pályafutásának alakulásával 1908-ban százados, 1914-ben alezredes majd ezredes, 1915. évben vezérőrnagy az 1. „Császár” Huszárezred állományában.

A folytatásban a VERITAS Intézet előadói következtek:
   Ligeti Dávid kutató „Az ismeretlen reformer. IV. Károly belpolitikája” címmel az uralkodó tevékenységét ismertette: Népjóléti Minisztérium, hadisegély, lakbér-kiegészítés, reformok. Az ország megismerése céljából 80 ezer kilométert utazott Gyimesbükktől Szakolcáig. A Monarchia átalakítási terveivel is foglalkozott, a német Mitteleuropa-tev gondolatát is pártfogolta.
   Ujváry Gábor IV Károly és Nyugat-Magyarország (1921) kérdéseivel foglalkozott. Az első és második visszatérési kísérletét részletesen ismertette.
Szakály Sándor főigazgató Károly és Horthy személyiségével foglalkozott. Horthy kormányzó reálpolitikus volt, már korábban ismerték egymást.
   Joó András kutató „IV. Károly és az európai nemzetközi viszonyok” címmel ismertette az antant és a központi hatalmak álláspontját. A békéért tett kezdeményezése elutasíttatott. II. Vilmos német császár lebeszélte a „csodafegyverben” bízva, amely akkor a tengeralattjáró volt. Nem vált be.

Fábry Eszter a Habsburg Ottó Alapítvány kutatója nagyon érdekes előadást tartott, egy napló tükrében engedett betekintést Károly családi életébe. Ugyancsak az alapítvány részéről Dékány Szilveszter Habsburg Ottó családi fotográfiáiból válogatva mutatta be az uralkodót. A teremben ezek egy része a kiállításon is megtekinthető volt.

A konferencia végén Jeszenszky Géza egyetemi tanár, volt külügyminiszter is hozzászólt. Elismeréssel méltatta az előadók alaposságát. Kiemelte IV. Károly gondolatait és az általa is támogatott Mitteleuropa létrejöttét, amely végül szélesebb körben Európai Unió néven valósult meg.

Beküldő és fotók: Szűcs János – MACSE
IV. Károly képének forrása: Habsburg Ottó Alapítvány

- JS -