2021. január 8. péntek 18 óra
Hogyan lehet 27.000 családtagot karosszékből megtalálni?
Családfakutatás az interneten kezdetektől a kiterjedt lombkoronáig
Előadó: Bánfi Zoltán történész, családkutató előadása
Bánfi Zoltán a saját példáján keresztül mutatja be nekünk, hogy miként tudjuk felállítani a családfánkat csak az interneten történő kutatással otthonról. Megismerhetjük kutatásai első lépéseit, majd bemutatásra kerülnek az általa használt programok és adatbázisok. A webinár a 2020. júniusi előadás bővített verziója.

2021. január 13. szerda 18 óra
Családfák készítése, egy családtörténet megírása
Előadó: Ari Ilona családkutató
Sokan kérdezitek, hogy mit kezdjetek a rengeteg kikutatott adattal? Hogyan legyen belőlük egy szép, átlátható családfa, amit megmutatunk vagy odaajándékozunk a rokonainknak? És ha ez el is készült, miként fogjunk hozzá családtörténetünk megírásához? Milyen szempontokat vegyünk figyelembe, hogyan alakítsuk és kivitelezzük? A MACSE és a TIT József Attila Szabadegyetem közös előadássorozata 8. - Időpont: 2020. október 15-én elhangzott előadás most MACSE zoomon.

2021. január 20. szerda 18 óra
Családi élet a 18. századi Óbudán, avagy miről árulkodnak a levéltári források?
Előadó: Simon Katalin főlevéltáros, tanácsos (Budapest Főváros Levéltára, MTA Lendület Családtörténeti Kutatócsoport)

Hogyan válnak hús-vér emberré az egykori anyakönyvekben, összeírásokban szereplő személyek? Mit és milyen forrásból tudhatunk meg a 18. századi Óbuda mezőváros egykori lakóiról, családjaikról? Az előadásban a fenti kérdésekre keressük a választ, elsősorban Budapest Főváros Levéltárában található források alapján, először általános áttekintést adva az egyes iratfajtákról. Megtudhatjuk, mit árulhat el egy-egy házassági szerződés, végrendelet a nagyszülők és szülők egymás közti viszonyáról, a gyerekek családon belül betöltött helyéről, miért volt gyakori jelenség az újraházasodás és hogyan befolyásolhatta egy-egy személy további sorsát a megfelelő párválasztás. Az előadás második felében konkrét példákon keresztül mutatunk be néhány tipikus és egyedi korabeli életpályát, családtörténetet, így a Német-Római Birodalomból bevándorló és itt letelepedő kézművesét, egy sikeres bíró sorsát, valamint egyegy német, magyar és rác család történetét.

2021. január 27. szerda 18 óra
Hogyan őrizzük meg iratainkat, fotóinkat a lehető legjobb állapotban az utókornak?
Előadó: Kovács Péter papír-, könyvrestaurátor, fotókonzervátor

Családkutatás és gyűjtőmunka során számtalan régi irat és fotó kerülhet a bírtokunkba, amit szeretnénk minél jobb állapotban megőrizni. Ehhez nyújt segítséget Kovács Péter papírrestaurátor előadása, akitől megtudhatjuk, hogy mit érdemes tennünk (vagy mit nem!) a dokumentumok megőrzéséért otthoni körülmények között.

2021. február 3. szerda 18 óra
MACSE ONLINE SZAKMAI ESTE
Vendégünk Nagy Sándor főlevéltáros, a BLF főosztályvezető-helyettese, akivel az "Online családkutatási lehetőségek a Budapest Főváros Levéltárában" című tanulmánya alapján beszélget Ari Ilona.

2020 év végén jelent meg a "Kis füzetben nagy segítség a CSALÁDKUTATÁSHOZ" 4., elektronikus kötete, ami a sorozat előző három részéhez hasonlóan, módszertani és gyakorlati segédanyag a családkutatók számára. A kiadványban található cikkek szerzői a téma szakavatott értői. Szakmai este sorozatunkban a fejezetek szerzőit szeretnénk megszólaltatni, hogy gyakorlatban is feldolgozhassuk az egyes témákat.

2021. február 5. péntek 18 óra
Mindent a FamilySearch használatáról és kutatási lehetőségeiről
Előadó: Pucher Szilvia, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyház tagja, kutatója és indexelője
Pucher Szilvia előadásából alaposan megismerhetjük a FamilySearch adatbázisának felépítését, használatát, valamint azt, ami egy családkutatónak annyira fontos: Hogyan tudok a legpontosabban keresni és családtagokat megtalálni az FS adatbázisában?

2021. február 12. péntek 18 óra
A Magyar Vöröskereszt Egylet hadifogoly mentő missziója Kelet-Szibériából 1920-22 között
Előadó: Fecsó Péter vegyészmérnök, Dr. Kovács István orvos őrnagy, a Magyar Vöröskereszt Egylet Misszió vezető-helyettesének unokaöccse

A Magyar Vöröskereszt Egylet Misszió 13.559 magyar hadifoglyot hozott haza az I. Világháború után, amiről a Vöröskeresztnél nem maradt fenn feljegyzés, mivel a II. Világháború előtti iratok a harcokban megsemmisültek. Így a hadtörténészek dolgozták fel a témát. Előadónk rokoni kapcsolataiból kifolyólag speciális betekintést nyerhetett a témában, amit ebben az előadásában szeretne megosztani velünk. Mivel a múlt évben emlékeztünk a Trianoni békediktátum 100. évfordulójára, így a beszámolónak külön aktualitása van.

2021. február 17. szerda 18 óra
Nota bene - különleges történetek az anyakönyvekből
Előadó: Baros-Gyimóthy Eszter Márta, a PPKE-BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Életmódtörténeti Műhely doktorjelöltje (témavezető: Jánokiné Újváry Zsuzsanna), illetve a MTA Lendület Családtörténeti Kutatócsoport doktorandusz kutatója

Az előadásban a Gömör megyei Csetnek evangélikus és katolikus anyakönyvi bejegyzésein keresztül ismerhetjük meg az alkalmazott családrekonstitúciós módszert. A kutatás eredményeként feltárul, hogy hány évesen lettek asszonnyá a csetneki lányok, melyik hónapban kötötték a legtöbb házasságot, mennyire voltak kelendők az özvegy nők és férfiak, milyen gyorsan követték egymást a keresztelők a családokban, mekkora volt a csecsemőhalálozás mértéke? A demográfiai adatokon túl megismerhetjük az oltár felé lépkedő nagyon fiatal leányt, a jól nősülő bécsi születésű szabómestert, a négyszer házasodó özvegy férfit, a csecsemőjét sirató anyát, ahogy a megszeplősített mátkát, illetve a gyermekét a katolikus templomban keresztvíz alá tartó evangélikus leányanyát vagy özvegyasszonyt is - egyszóval az életet magát.

2021. február 24. szerda 18 óra
Családkutatás kezdőknek
Előadó: Kónya Zsuzsanna hely- és családtörténet kutató, programozó
Hogyan induljak? Milyen adatbázisok segíthetik a munkámat? Melyik családfaszoftvert használjam? Kónya Zsuzsanna nagy türelemmel és hozzáértéssel igazít el bennünket a családkutatás szövevényes útjain. Az előadást kezdő kutatóknak ajánljuk, amire minden érdeklődőt szeretettel várunk, MACSE tagokat és külsős érdeklődőket egyaránt!

2021. március 3. szerda 18 óra
Én így kutatok
Előadó: Vidóczy Tamás, a MACSE szakmai titkára, nyugalmazott vegyész, kutató professzor emeritus

Vidóczy Tamás előadásában a kutatás folyamatát, a közben megélhető örömöket, kudarcokat mutatja be nekünk. Nem arról fog beszélni, hogy hogyan KELL kutatni, mert arra nincsen egy egységes szabály. Arról fog mesélni nekünk, hogy ő hogyan kombinálja a különböző adatforrásokban való kutatást a munkája során. A cél, hogy mindenki találjon magának egyegy hasznos ötletet, fogást, az elmondottak alapján. Tamás valóban mesélni szeretne – tények, adatok alapján fog felidézni rég megholt karaktereket, mert tanulhatunk példájukból.

2021. március 10. szerda 18 óra
Családkutatási lehetőségek a kataszteri felmérés dokumentumaiban
Előadó: Dr. Török Enikő főlevéltáros, MNL OL

Hol lakott Vacano Fülöp 1865-ben és Buttula Lipót 1858-ban? Hol lakott és milyen földtulajdonnal rendelkezett Debreczeni József 1870-ben? Az előadó egy soproni, egy kőszegi és egy nyírlugosi példán keresztül mutatja be a kataszteri felmérésnek a családkutatásban használható irattípusait és a kutatást segítő adatbázisokat.

A témában dr. Török Enikőnek tanulmánya jelent meg a "Kis füzetben nagy segítség a CSALÁDKUTATÁSHOZ" 4. online füzetben.

2021. március 17. szerda 18 óra
Megkésett modernizáció. A hagyományos családmodell továbbélése a 20. század első harmadában Hajdudorogon
Előadó: Dr. Tóth Olga tudományos főmunkatárs (Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete és az MTA Lendület Családtörténeti Kutatócsoport)
Az előadásban egy olyan település (Hajdudorog) családi viszonyait mutatja be az előadó, ahol a 20. század első harmadában a korabeli magyar átlagnál lényegesen magasabb termékenységi és halálozási adatok voltak jellemzőek. A város lakossága a vizsgált időszakban 10 ezer fő körüli volt, 86,5 %-ban görögkatolikus. A lakosság 82 %-a élt mezőgazdaságból, a hazai átlagnál szegényebb, elmaradottabb települést vizsgálunk. Az elemzésben az 1897 és 1900 között házasodottak családrekonstrukciós vizsgálatát végezte el Tóth Olga. A 289 párnak 1708 gyereke született, akiknek 54,7 százaléka élte meg a 18. életévét. A házasságok fele végződött valamelyik fél halálával a feleség termékeny korszakának lezárulta előtt.
 
Vajon milyen családformák léteztek egymás mellett? Milyen érzelmi kötelékek alakulhattak ki a szülők és gyerekek, illetve a házastársak között olyan körülmények között, amikor a halál a mindennapok része volt és bármikor, bárkire lesújthatott? Az adatok bemutatása mellett a parasztcsaládok érzelmi életével ezzel kapcsolatos feltevéseit, következtetéseit is megfogalmazza az előadó.

2021. március 24. szerda, 18 óra
Otthonról elérhető családtörténeti források a könyvtári portálokon
Előadó: Károly Nóra helyismereti könyvtáros, Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény
Hogyan tudják a könyvtárosok segíteni a családkutatást? Milyen forrásokat őriznek az egyes könyvtárak? Mire használhatók az online könyvtári katalógusok? Milyen érdekes adatok bújhatnak meg egy-egy dokumentumtípusban? Ezekre a kérdésekre kaphatnak választ a webinárium hallgatói.
 
A témában Károly Nórának tanulmánya jelent meg "Kis füzetben nagy segítség a CSALÁDKUTATÁSHOZ" 4. online füzetben.

2021. március 31. szerda 18 óra
Az Arcanum rejtelmei - haladó ADT előadás
Előadó: Biszák Előd, az Arcanum munkatársa
A november végi Arcanum webinár folytatása. Az első előadás során megismerkedhettünk az Arcanum Digitális Tudománytár általános használatával, valamint ebben a részben a keresésben fogunk elmélyedni. Példákon keresztül ismerhetjük meg, milyen lehetőségek rejlenek az Arcanum keresőjének használatában.

2021. április 7. szerda, 18 óra
A zsidó családtörténet kutatás forrásai és sajátosságai
Előadó: Dr. Szegő Ágnes PhD könyvtáros, történész Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem

Ágnes előadásában a következő témaköröket fogja érinteni:

1. A zsidók vezetéknevei
2. Az országok, ahonnan jöttek
3. Családfa kutatásban fontos szokásaik (névadás, magyarosítás, gyakori helyváltoztatás)
4. Összeírások
5. Magyarországi zsidó anyakönyvek.
6. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
7. A holokausztban megölt hozzátartozóink adatai adattárakban
8. Korabeli újságok, helytörténeti és egyéb kötetek.
9. Családfa építő oldalak - zsidó világ családfa
10. Nemzetközi és magyar zsidó Facebook családfakutató csoportok
11. Egy-két mozzanat a zsidó populáció kutatásról, a DNS tesztekről.

2021. április 16. péntek 18 óra
Falusi családok szenvedélyes élete: az elfeledett presbiteri jegyzőkönyvek
Előadó: Dr. Koloh Gábor tudományos munkatárs, MTA Lendület Családtörténeti Kutatócsoport
Békétlen ősatyák és sokat tűrt ősanyák neve sorjáz a szemünk előtt az anyakönyvek lapjairól, de vajon örök feledésre lett-e ítélve a sorsuk vagy személyes tragédiájuk, családi pokluk máig hatóan megérint és tanít? A matrikulák, az adóösszeírások vagy például a háztartásösszeírások jellemzően "kemény" források, de vajon kellően erősek-e a tények is, amelyekre belőlük következtetünk? Családon belüli erőszak, különélés, házasságtörés, rágalmak és paráznaság lesznek az előadás témái, amely egy méltatlanul kevéssé kiaknázott forrástípus, a presbiteri jegyzőkönyv fontosságára kívánja felhívni a figyelmet.

2021. április 21. szerda 18 óra
Egyházi anyakönyvi kutatás lehetőségei Erdélyben
Előadó: Dr. Bernád Rita-Magdolna levéltárigazgató, Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár

Az egyházi anyakönyvek, a hívő közösség egyes tagjait érintő, személyes és hiteles adatainak egyedi értékétől fogva, az egyházközségi levéltárak legféltettebb darabjai, valamint a családfakutatók elsődleges és legértékesebb genealógiai forrásait képezik.
Ebben az előadásban a történelmi erdélyi, a bánsági és a partiumi területek felekezeti anyakönyveinek kutatási lehetőségeit ismerhetjük meg. A magyarlakta katolikus egyházmegyék (Gyulafehérvári Érsekség, Nagyváradi-, Szatmári- és Temesvári Püspökségek) illetékességi területéhez tartozó anyakönyvek sorsáról és hozzáférhetőségeiről, az Erdélyi Református Egyházkerület (Kolozsvár) és az Erdélyi Unitárius Egyház (Kolozsvár), valamint az Erdélyi Evangélikus Egyház levéltáraiban fellelhető és kutatható matrikulákról tájékozódhatunk.

2021. április 28. szerda 18 óra
A magyarországi nemeslevelekről - armálisokról (Latinul: Litterae armales)
Előadó: Babcsányi Judit latin-német-magyar-angol történelmi fordító, Historia Fordítás  https://historiaforditas.hu/

Milyen információkat lehet kinyerni a családra vonatkozóan egy, a történelmi Magyarország területén adományozott nemesi oklevélből? Tényleg kutyabőrből készültek a nemeslevelek? Mit tegyünk, ha nincs odafestve az armálisra a címer? Melyik a legnagyobb magyarországi címereslevél-adatbázis? Hol kereshetjük még nemes őseink armálisát, ha ebben nem szerepel? Mindezekre a kérdésekre és még sok másra is választ kaphatunk Babcsányi Judit előadásából, akit méltán nevezhetünk a téma szakemberének.

2021. május 5. szerda 18 óra
Középkori igazságügyi analízis – uralkodói családfák archeogenetikai vizsgálata
Dr. Neparáczki Endre, Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének tudományos munkatársa
 
Az előadás során megismerhetjük az archeogenetikát; hogyan lehet humán maradványokból DNS-t kinyerni, azokból milyen logikával vonhatók le leszármazási és rokonsági következtetések. Bemutatásra kerülnek röviden összefoglalva a hazai szempontból legfontosabb populációgenetikai eredmények. Végül az előadó kitér az Árpád-ház és a Hunyadiak genetikai kutatására és mindez hogyan kapcsolódik a Székesfehérvári Osszáriumban őrzött maradványokhoz.

2021. május 12. szerda 18 óra
Magyarországi összeírások a 16-19. században a családkutatás szempontjából vizsgálva
Előadó: Kónya Zsuzsanna család- és helytörténet kutató

Milyen összeírások készültek a 16-19. században, ezek milyen adatokat tartalmazhatnak és hogyan segíthetik a családtörténet-kutatókat? Az előadás során ezekre a kérdések kaphatnak választ a webinárium résztvevői.

2021. május 19. szerda 18 óra
A gyermek a családban és a gyermekmunka kérdései. A történeti, néprajzi források tanulságai
Előadó: Deáky Zita Deáky Zita PhD habil. egyetemi docens, ELTE BTK Néprajzi Intézet
 
A gyermekek koruk, nemük, szellemi és fizikai képességük alapján feladatot láttak el minden társadalomban – a család státuszától gazdasági helyzetétől függetlenül. A paraszt, az iparos, a kereskedő, a munkás családokban a munkára nevelés a szocializációs stratégia része, életstratégia volt az egyén fejlődése valamint kis- és nagyközössége érdekében. A 19. században figyeltek fel a családon kívül, a gyermekek korát és erejét meghaladó, bérért vagy csak tartásért végzett munkára, amelyre családjuk vagy saját megélhetésük érdekében kényszerültek végezni akár 6-7 éves koruktól kezdve.
 
Az előadás a gyermekmunka kérdéskörét és annak társadalmi, gazdasági és társadalmi összetevőit járja körbe a dualizmus időszakában.

2021. június 4. péntek, 18 óra
Az ego-dokumentumok használatának lehetőségei a családtörténet-írásban
Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész, Szendrey Júlia-kutató
 
Az ego-dokumentumokat (például leveleket, naplókat, önéletírásokat) elemző történészek módszertana sokat változott az utóbbi évtizedekben. Nem meglepő, hogy ez szoros összefüggésben van a különböző periódusokban uralkodó történelemszemlélettel. A társadalomtörténet írás módszereit forradalmasító történetírói irányzatok megjelenése előtt az ego-dokumentumok hagyományos megközelítése annak vizsgálatára korlátozódott, vajon a források szerzői igazat mondanak-e vagy hazudnak. Így a történészek sokáig másodrendű, önmagában használhatatlan forrástípusként kezelték az ego-dokumentumokat. A hétköznapi emberek életének előtérbe kerülésével, a mikrotörténet és a kultúrtörténet szempontjainak térnyerésével azonban egyre fontosabbá vált az egyéni tapasztalatok és motivációk elemzése a történetírásban. Az előadás azt tekinti át, hogy milyen kihívásokat tartogat az egodokumentumok elemzése a kutatók számára. Emellett számos 19. századi példán (többek között Szendrey Júlia családján) keresztül arra is rámutat, hogy miként hasznosíthatóak az ebbe a kategóriába tartozó forrástípusok a családtörténet-írásban.

2021. június 9. szerda, 18 óra
FamilySearch kutatási lehetőségek magyarul
Előadó: Vörös-Ujváry Hajnalka családkutató

A családtörténet-kutatók számára nélkülözhetetlen FamilySearch https://www.familysearch.org/search/ adatbázisában, gyakorlati példákon keresztül, magyarul értelmezve mutatja be nekünk a kutatási lehetőségeket Vörös-Ujváry Hajnalka. Név, hely, téma, esemény szerint az indexelt és nem indexelt adatok között, hogyan kereshetjük meg a saját őseinket? Katalógusok, magyar nyelvű könyvek és genealógiai információk elérési útjait is megismerhetjük az előadásban.
 
Hajnalka korábban készített FS oktatóvideói a MACSE honlapon és a MACSE YouTube-on is megtalálhatóak.

2021. június 16. szerda, 18 óra
A katonaősök utáni kutatás lehetőségei a Hadtörténelmi Levéltárban
Előadó: Dr. Kiss Gábor őrnagy, levéltárvezető, Hadtörténeti Levéltár

Az elmúlt évtized során a közvélemény érdeklődése egyre inkább a már-már elfeledett I., illetve a családi emlékezetben még fel-fel sejlő II. világháború történései felé fordult.A családi történetek leginkább a hősi halált halt, hadifogságba esett hozzátartozók emlékét vagy a megsebesült családtagok történeteit őrizték meg. Érthető módon a kései hozzátartozó minél több adatot szeretné megtudni a keresett családtag I. vagy II. világháborús sorsával kapcsolatban. Az előadás a katonai szolgálattal kapcsolatos kutatás lehetőségeit igyekszik számba venni, bemutatva a budapesti Hadtörténelmi Levéltárban őrzött, a témára vonatkozó irategyütteseket.

2021. június 23. szerda 18 óra
Kooperáció és konfliktusok. Családi viszonyok a 16. századi pozsonyi végrendeletek tükrében
Előadó: PhDr habil Tózsa-Rigó Attila, egy. docens, Miskolci Egyetem
 
A 16. századi városi végrendeletek rendkívül izgalmas adalékokkal szolgálnak a kora újkori polgárság családi viszonyairól. A testamentumok nem csak a vagyoni gondoskodásba, vagy a gyermeknevelés kérdésébe nyújtanak betekintést, hanem számos olyan esetről is értesülhetünk, amikor a halálra készülő polgárok bensőséges hangnemben emlékeztek meg hátramaradó házastársukról, gyermekeikről, vagy más családtagokról. Ezek mellett számos olyan esetet is rejtenek ezek a történeti források, amelyek családi drámákról, konfliktusokról tudósítanak. Az előadás igyekszik mindkettőbe betekintést adni. A családi kooperáció és a konfliktusok rövid bemutatása után talán az is nyilvánvaló lesz majd, hogy a közel 500 évvel ezelőtt élt emberek mindennapjait néha nagyon is hasonló motivációk, vágyak és félelmek határozták meg, mint a modern kori ember gondolkodását.

2021. június 30. szerda 18 óra
Családtörténeti mátrix Nagyecseden - a településkutatás módszertana
Előadó: Szabó Előd család- és helytörténet kutató, a Matrikula családtörténeti folyóirat szerkesztője

Mi a teendő, ha az azonos nevek miatt elakadunk a kutatásban? És ha a másik ágon is ugyanez történik? Szabó Előd előadásában egy módszert mutat be, amivel a reménytelennek tűnő helyzetek nagy része feloldható. Egy település feldolgozása során készült adatbázist később rendkívül sokrétűen használhatunk fel, hogyha megfelelően állítottuk össze. Azon túl, hogy minden helybélinek minden ágon láthatóvá válnak a felmenői és a leszármazottai, létrejön egy kapcsolati háló, egy mátrix. Ezen belül bárhová navigálunk, minden személy összes rokonát láthatjuk és a látottakból rengeteg következtetést vonhatunk le. Ki hány évesen vesztette el a szüleit? Ki kivel, milyen rokonságban állt? Egyszerű vagy bonyolult mozaikcsaládokban éltek? Hogyan öröklődtek a foglalkozások? Egy távolabbról hozott menyasszony hogyan befolyásolta a leszármazottak további sorsát? Valóban igaz, hogy mindenki rokona a másiknak? Mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk az előadásból.

Beküldő: Rajeczky Zsuzsanna