Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Képek, videók Partnereink RSS
 Jelentkezés rendezvényekre 
  
 Sablonok 
 Eseménynaptár 
 Híreink 
 Felhívások 
 Előadásokról 
 beszámoló 
 Rendezvények 
 Találkozók,
 összejövetelek képei 
 BB21 Közösségi hely 
 Családfa Klub 
 Füredi
    Asztaltársaság 
 Kirándulások 
 Matrikula 
 Szórólap 
 CD Kiadványok 
 Pályázatok 
2019.12.05. MACSE - TIT JASZE előadás 2.2019-12-10

MACSE - TIT JASZE

A MACSE és a TIT József Attila Szabadegyetem
közös előadássorozata 2.

Helyszín: Kossuth Klub Egyesület
1088 Budapest, Múzeum u. 7.
Időpont : 2019. december 05. csütörtök, 17:30
Előadó: Eötvös György
Téma: Első lépések, hogyan induljunk? Megakadt kutatás folytatása

Beszámoló

Mi terem a családfán 2.

Az előadássorozat második része ismét nagy tetszést aratott a termet megtelítő közönség körében. Eötvös György a MACSE örökös tagja, a Családfa Kft. igazgatója, három kérdés köré építette fel mondanivalóját. Ezekre adott válaszaiba beépítette saját családja illetve a 30 éves örökségkutatás során szerzett tapasztalatait.

A prezentáció kiegészítéseként néhány gondolatot érdemes kiemelni. Korábban is végeztek családfakutatást vagy készíttetett valaki erre szakosodott emberekkel családfát. Általában érdek fűződött hozzá, konkrét célja volt – például örökség megszerzése, lovagi cím elnyerése -, az előadó erre a funkcionális genealógia kifejezést használta. Ettől megkülönböztetjük a hobbi szintű, konkrét „érdek” nélküli kutatást. Ez utóbbiról megállapítható, hogy a 20. század terméke. A korábbiakban az emberek túlnyomó többsége évtizedeken, évszázadokon keresztül hasonló rendező elvek szerint élte az életét. Ezt a funkciót leginkább a vallás töltötte be. A 20. századra az egyre gyorsabban változó elvárások, kihívások elbizonytalanították az emberiséget, elfordult korábbi önmagától. A generációk kezdtek elszakadni egymástól térben és minden tekintetben, látszólag megszűnt a kontinuitás. Szükségletté vált, hogy keressük gyökereinket, identitásunkat.

Az előadó számtalan példával hívta fel a figyelmet, hogy a helytörténeti kutatás igen fontos forrásunk lehet. Lényeges, hogy mindent rögzítsünk. Azt is, pontosan hol találtunk meg valamit, segíthet a visszakeresésben. Háromféle forrást különböztetünk meg:
- orális (szájhagyomány), az interjúkészítésre érdemes előre felkészülni, majd összevetni a történeteket;
- elsődleges (közhiteles dokumentumok, pl. anyakönyvek) és másodlagos (pl. gyászjelentések) írott források, dokumentumok;
- tárgyi emlékek (síremlékek).

Általában fontos a forráskritika, különösen az első esetben. Kutatásaink során legfontosabb lelőhelyünk az anyakönyv, rengeteg információt lehet róla elmondani: indulása a török időkre esik, 1895-től áttérés a polgári anyakönyvezésre, nyelvezete, írásmódja, stb. A következő két előadás részletesen foglalkozik ezzel a témával.

A családnevek kialakulása hosszú évszázadokon keresztül tartott, Mátyás király korára vált általánossá. Figyelembe kell venni, hogy az első anyakönyvekig az életeseményekről (születés-keresztelés, házasság, halálozás-temetés) alig voltak feljegyzések. II. József rendelkezései a zsidóknak is kötelezővé teszi a családnevek használatát (1787), továbbá a névváltoztatást királyi engedélyhez köti. 1835 és 1956 között körülbelül 300 ezer hivatalos névváltoztatás történt. Eötvös György felhívta a figyelmet, hogy a nevek írásmódjának nem volt jelentősége (y - i, sch - s, ts - cs, stb.), ahogy az anyakönyv vezetője beírta hallás alapján. Csak 1950-től van egységes igazolványunk. Korábban különféle dolgokkal azonosították magukat az emberek (keresztlevél, vándorlókönyv, cselédkönyv, tanúk, stb.). A helyben maradóknak nem volt szükségük az igazolásra, kisebb közösségekben mindenki tudta ki-kicsoda.

A temetők a családfakutatók kevésbé használ forrásai. A temetés és a temetők szabályozása csak 1775-től létezik. Korábbi évszázadokban általában a templomok köré temetkeztek. Katolikus temetőkben a központi helyen lévő kereszten általában ott van a megszentelés éve, korábbi sírokat nem érdemes ott keresni. Az előadó kitért a zsidó temetők sajátosságaira is. Forrásként szolgálhatnak a temetőregiszterek (ha megvannak és megtekinthetők), a jelenlegi állapotokat egyre több település teszi fel az internetre kereshető formában.

Az összegyűjtött adatok feldolgozásához különféle szoftverek vannak. Általában felhívják a figyelmet a hibás adatbevitelre, többféle ábrát készíthetünk általuk. Az ősfa a kiinduló személytől indítva az időben visszafelé haladva tartalmazza a felmenőket. Ha a testvérek is szerepelnek rajta, családfának nevezzük. A leszármazási tábla a legtávolabbi őstől indul. Általános képet kaptunk az online családkutatásról is.

Beküldő: Ari Ilona és Kónya Zsuzsanna

A képek megtekinthetők a Médiatárban. Készítője: Szabó Rita

Az előadás prezentációja letölthető pdf formátumban:
Eötvös György: Első lépések, hogyan induljunk? Megakadt kutatás folytatása

A sorozat harmadik részére 2020. január 16-án csütörtökön, 17:30-kor kerül sor. Az előadó Berkes József, az MNL nyugalmazott főlevéltárosa lesz, akit „Az anyakönyvekről általában, adattartalmuk, feltalálási helyük” témakörökben hallgathatunk meg.

Az előadások időpontjai, előadói és témái megtekinthetők az előadássorozat szórólapján.

   Előadásaink meghívott előadók vagy kutatóink részvételével.
Beszámolók általunk hallgatott előadásokról.

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1114 Budapest, Bartók Béla út 21.     macse.koordinator@gmail.com 
Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum   -  Webmester