Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Képek, videók Partnereink RSS
 Jelentkezés rendezvényekre 
  
 Sablonok 
 Eseménynaptár 
 Híreink 
 Felhívások 
 Előadásokról 
 beszámoló 
 Rendezvények 
 Találkozók,
 összejövetelek képei 
 BB21 Közösségi hely 
 Családfa Klub 
 Füredi
    Asztaltársaság 
 Kirándulások 
 Matrikula 
 Szórólap 
 CD Kiadványok 
 Pályázatok 
2019.11.11. Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság konferenciája2019-11-27

CSALÁDOK, CÍMEREK, TÖRTÉNETEK
konferencia és kerekasztal-beszélgetés

Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem
1088 Budapest, Múzeum körút 14-16.
Időpont : 2019. november 11.

Beszámoló

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság „Családok, címerek, történetek” címmel 2019. november 11-én konferenciát tartott, amelyre előadóként és a kerekasztal-beszélgetés részvevőjeként meghívást kapott dr. Lakatos Andor alelnökünk.

A helyszín impozáns, a Magyar Nemzeti Múzeum Díszterme. A rendezvényt Varga Benedek főigazgató üdvözlő szavai nyitották meg, köszöntőt mondott dr. Pandula Attila MHGT elnök, aki egyben az előadások sorát is kezdte. Témája „A nagyszebeni evangélikus dómteplom ferula síremlék-gyűjteménye heraldikai szempontból”. Az ókeresztény templomok előterét idézve, Nagyszebenben ma is ferulának hívják a gótikus templom nyugati homlokzata elé épített előcsarnokot. Az épület többi része a felújítás miatt nem adott alkalmat a síremlékek kutatására, de az ott lévő sírokról készített fotósorozatok alapjául szolgálhattak a heraldikai feltárásnak.
Dr. Körmendi Tamás előadása következett: „A Kanizsaiak címereslevelei”. Az Osl nemzetségből eredeztethető nevezetes középkori Kanizsai család címere is különlegesnek mondható. A nemzetség első heraldikai emléke pecsét formájában maradt fenn. Alapmotívuma a szárnyas sasláb, a későbbiekben különböző változatokban jelenik meg. II. Lajos által Kanizsai Lászlónak adományozott armálisában például kibővült hold és nap ábrázolással. Kanizsai Dorottya címere a Geréb és Perényi családoktól vett elemekkel egészült ki.
Dr. Rácz György „A kos, a szőke nő, az aranyalma és a csillag. A Hunyadiak címeresleveleiről” tartott előadása már a címében is felkeltette a hallgatóság figyelmét. A prezentációt színesítették az MNL kiadásában megjelent „A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489” forráskiadványból vett illusztrációk. A Mátyás király emlékév projektzáró ünnepségén, 2019. március 18-án bemutatott kötetről rövid beszámoló olvasható a MACSE honlapján.

Szünet után családtörténeti előadások hangzottak el. Elsőként dr. Lakatos Andor ismertette prezentációját: „Haynald Lajos (1816-1891) bíboros, kalocsai érsek családja a 19. században”. Az unalmas sablonos megoldásokat kerülve, érdekfeszítően mutatta be a segédlelkésztől az érsekségig ívelő pályát befutott teológiai doktor életútját. A tudományt művelő és segítő, adományozó szerepet felvállaló, diplomáciai tevékenységeket is ellátó főpap életeseményeinek elemzéséből kiderült a családi háttér, különösen az apa szerepének fontossága.
Dr. Jakab Réka „A pápai Neumannok: egy család karriertörténete” címmel tartott előadást. A família történetéből egy zsidó család szinte tipikusnak mondható felívelése tárult elénk, az „üveges zsidó” ősatyától a dualizmus kori, nemességet is szerző nagytőkésig. A bő száz évet magába foglaló kutatás során kibontakozott a kezdet, a sokfelé orientálódó Ábrahám sikerekkel és bukásokkal tarkított kereskedői sorsa. Az első három nemzedék lényegében családi vállalkozása tovább folytatódott a negyedik generációs önálló nagyvállalatig.

A rendezvény második részében a témakörök széles palettáját élvezhették a hallgatók, köztük Ogoljuk-Berzsenyi Anett elmebetegségekről szóló ismertetőjét. A modern genealógiai kutatás korábban nem használt források segítségével behatóbban foglalkozik a családok történetével, amire külföldön már hosszabb ideje láthatunk példát. Ennek egyik különleges, ritkán alkalmazott forrása az egészségügyi dokumentáció.
Az orvostudomány hatékonyan alkalmazza a genealógiát egyes kórok öröklődésének feltárására. Ugyanígy az orvosi eredmények is hasznosíthatók a származástanban. Különleges szerepet kapott az elmebetegségek vizsgálata, ami minden társadalmi csoportot érintett és érint ma is. A királyi illetve arisztokrata családokban előforduló elmezavarok ismertek, más csoportok esetében a téma nagyrészt még feltáratlan. Ugyanakkor jelentős szereppel bír a rokoni kapcsolatok, események megértésében, például a családon belül elkövetett erőszakos bűncselekmények esetében.
Az elmebaj kialakulását tekintve fontos tényező az öröklődés, de egyéb szempontok is hangsúlyosak. Így a környezeti tényezők, egyéb betegségek, alkohol- és drogfüggőség. Nehezíti a kutatást, hogy az elmegyógyászat rövid múltra tekint vissza (gyógyintézetek egészségügyi dokumentációival csak a 19. század második felétől rendelkezünk), valamint hogy a beteg személyek - ha nem is elzártan, de - gyakran elvonultan éltek, ezért a családi iratanyagokban is igen kevés említés esik róluk.

A konferencia harmadik blokkja kerekasztal-beszélgetés volt a családtörténet-kutatásról. Moderátora dr. Török Róbert MHGT titkár, partnerei:
dr. Szilágyi Adrienn - MTA Lendület Családtörténeti Kutatócsoport
dr. Kovács Eleonóra - MHGT alelnök, főlevéltáros, az MNL „Hetedíziglen” családtörténet-kutató projektjének vezetője
dr. Lakatos Andor - a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület elnökhelyettese, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár levéltárvezetője

Három fő kérdéscsoport körül alakult a jó hangulatú, informatív, egymás munkája iránti érdeklődéssel kísért beszélgetés. Elsőként minden személy és az általa képviselt intézmény bemutatkozott: Lendület Családtörténeti Kutatócsoport, Hetedíziglen MNL OL projekt és a MACSE. Beszámoltak múltjukról, a jelenben zajló projektjeikről, további lehetőségeikről.
A második rész az együttműködés lehetőségeiről szólt: párbeszéd, kutatási együttműködés, konferencia, adatbázisok, előadások stb. Lényegében egy folyamat megindulásában reménykedhetünk. Eredményeképpen nem csak a kerekasztal részvevői, hanem a hallgatóság is tudomást szerezhetett arról, egy-egy témában kihez érdemes fordulni.
A harmadik fő téma a jelen és jövő kihívásai voltak. Címszavakban a következőkről esett szó: digitális világ, közgyűjtemények jogi helyzete, kutatások hozzáférhetősége, új irányvonalak, adatbázisok, továbbá az amatőr és profi kutatók helyzete, a család fogalmának változásai. Mindezekből kiemelésre érdemes volt az elért eredmények szélesebb körben való hozzáférhetőségének kérdése. E tekintetben a meglévő adatbázisok közül kiemelkedik a MACSE tagsága által létrehozott adatbázis, amely ma már 20 millió nevet tartalmaz. Ide kapcsolódott az egyik hozzászólás: jó lenne, ha az anyakönyvezési helyek listája az interneten könnyen hozzáférhetővé válna, követendő példaként említve a veszprémi és a nyíregyházi levéltárat. A felszólalásban említett kutatási időhatárok kérdésére a részvevők nem tudtak pozitív választ adni, pedig igen fontos területe lenne az összefogásnak, mivel az időtávok növekedésével a fiatal családtörténet-kutatóknak ez már nem ritkán ellehetetlenítő akadályt jelenthet.

Beküldő: Lakatos Andor és Ari Ilona

   Előadásaink meghívott előadók vagy kutatóink részvételével.
Beszámolók általunk hallgatott előadásokról.

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1114 Budapest, Bartók Béla út 21.     macse.koordinator@gmail.com 
Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum   -  Webmester