Mielőtt bárki megkérdezné hol is van Tázlár, eláruljuk: Bács-Kiskun megyei község Kecskeméttől kb. 45 km-re délre. Ahogy előzetesen tájékozódtunk és a helyszínen megtudtuk, 1700 fő körüli lakosságából mintegy 430 a külterületen élők száma, többségük gazdálkodó. Az elvándorlás nem jellemző - jó volt ilyet hallani. Az eredetileg kun település elpusztult, a hiányzó lakosság pótlására a 18. században a földesurak birtokaik egy részét felparcellázták, ezzel vonzották oda közelebbi és távolabbi vidékekről a munkáskezeket. A megvásárolt területeken tanyák sokasága alakult ki.
A csoport tavaly novembertől jön össze rendszeresen. Létrehozója Tóth Csaba idén érettségizik, a szolnoki ifjúsági pályázatra beadott dolgozatával a bírálók legnagyobb elismerését vívta ki és mint megyén kívüli, a fődíjjal megegyező különdíjat kapott. Kapcsolatunk a 2017-es MACSE, MNL szolnoki levéltár és ANKK valamint a kecskeméti NJE közös rendezésű „Jövőnk kulcsa a múlt” II. családtörténeti konferencia és workshoptól folyamatos. Azóta igyekszünk ötletekkel, információkkal, tapasztalatátadással segíteni a fiatalembert a maga elé tűzött célok elérésében. A levélváltásokat követően így jött létre ez a meghívás, amelynek örömmel tettünk eleget.
A megjelent 15 családtörténet-kutatás iránt érdeklődő helybeli között ott találtuk Bán Róbert polgármester urat és Mártáné Czékus Györgyit, a helyi Művelődési Ház vezetőjét is. Az összejövetelt a Nemzeti Művelődési Intézet Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságától Fekete Beatrix módszertani referens nyitotta meg. Az NMI országszerte kezdeményezi és támogatja a családtörténettel foglalkozó csoportok létrejöttét és működését, így történt ez ebben az esetben is. Mindezért köszönet illeti az intézményt.
A vetítéssel kísért előadás néhány fogalom körüljárásával indult. A családtörténet-kutatás lényegében kétirányú: az ősök keresése és az élő családtagok felkutatása. Példákon keresztül mutattuk be mi különbség van az ősfák, családfák, nemzetség- és leszármazási táblák között. Az interneten található ábrán lévő kifejezések helyett az általánosan elfogadott megnevezések: szülő, nagyszülő, dédszülő, ükszülő, szépszülő, innen már van némi bizonytalanság, de a leggyakrabban az ősszülő kifejezés szerepel. A továbbiakra nincs bevett fogalom.
Egyre többen művelik a családfakészítést, családtörténet-kutatást. A szervezett formát választók előbb-utóbb igazi közösséggé formálódnak, mint a megyében működő mezőtúri és szolnoki csapatok. Az ő életükből vett fotók fokozhatják a megjelentek kedvét is. Szó esett pályázatokról, kiállításokról, közös levéltári látogatásokról, tanulmányok írásáról. A MACSE munkájának bemutatása a honlapon keresztül történt, kiemelve az adatbázisok használatát. Szó esett a családtörténeti levelező listáról is. Páli István tagtársunk a magával hozott példák bemutatásával főként a családkutatás gyakorlati kérdéseit érintette: hol keressük a további forrásokat; ha elakadtunk, hogyan szűrhetjük ki a téves információkat? A családfa szoftverek közül kiemelten az Ahnenblatt program előnyeiről és egyetlen negatívumáról, a kapcsolódások javításának nehézkességéről esett szó. Az előadást követő kérdések megválaszolása fokozatosan konzultációba ment át, melynek alig tudott véget vetni a nagyon finoman illatozó meleg szendvicsek érkezése.
Jó hangulatú összejövetel volt. További eredményes munkát kívánunk a főleg fiatalokból álló csapatnak!
Beküldő: Ari Ilona
|