Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Képek, videók Partnereink RSS
 Jelentkezés rendezvényekre 
  
 Sablonok 
 Eseménynaptár 
 Híreink 
 Felhívások 
 Előadásokról 
 beszámoló 
 Rendezvények 
 Találkozók,
 összejövetelek képei 
 BB21 Közösségi hely 
 Családfa Klub 
 Füredi
    Asztaltársaság 
 Kirándulások 
 Matrikula 
 Szórólap 
 CD Kiadványok 
 Pályázatok 
2016.02.16. MACSE Klubest Előadó: Künstlerné Virág Éva2016-03-09

MACSE KLUB
MACSE SZAKMAI KLUBEST
Időpont : 2016. február 16. kedd 17:30 óra
Helyszín: Családfa Kft irodája, 1036 Budapest Bécsi út 83.
Előadó: Künstlerné Virág Éva
a MNL Országos Levéltár főlevéltárosa
Téma: Arisztokrata családok kutatása az Országos Levéltárban

Beszámoló

Előadónk az előadását „Kutatás a családi levéltárakban” módosított címmel tartotta meg, és ennek megfelelően a családi levéltár (Archivum/Conservatorium familiare) fogalmának ismertetésével kezdte. Ez a legkorábbi levéltártípus. Alapvetően abban különbözik az egyéb levéltártípusoktól, pl. az udvari kancellária, a kamara, stb. levéltáraitól, hogy ez egy család több generációjának élete során, akár 350-500 év alatt a legkülönbözőbb célból keletkezett iratainak az összessége.

Tartalmazza a családtagok személyes iratait (anyakönyvek, bizonyítványok, útlevelek, a hivatali és társadalmi funkciók betöltésével kapcsolatos dokumentumok), a család egészére vonatkozó rangemelési, címadományozási okleveleket, a birtokaik jogával, igazgatásával kapcsolatos iratokat, a birtokaikat korábban birtokló famíliák iratanyagait, a rokon és beházasodott családok levéltárát. Kialakulásuk a 13. század második felére tehető. Fejlődésük alapját az ún. jogbiztosító iratok képezték. 1945-ig ezek a dokumentumok peres ügyekben az élő jog részeként bizonyító erejűek voltak. Az iratok szakszerű kezelését levéltárosok (archivariusok) végezték, a 18. századtól már fizetett alkalmazottakként. A második világháborúig a zömük magánkezelésben volt. Tárolásukra külön helyiségek vagy épületek szolgáltak.

A családi levéltára iratai elvesztették jogbiztosító szerepüket, és 1949-ben a hitbizományok részeként államosításra és így közgyűjteményekbe kerültek. Őrzőhelyük kezdetben a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya volt, amely később beolvadt az Országos Levéltár iratanyagába. Általában letétként, a tulajdonjog megtartásával, de ajándékként vagy vásárlás útján is kerülhettek a családi iratok a közgyűjteményekbe.

Az Országos Levéltárban szekciós rendszerben alakították ki a jelzetrendszert törzsszámokkal. A családi levéltárak pl. a „P” szekcióban találhatók, és kb. 2340 db törzsszámot tartalmaznak. A biztonságosabb tárolás érdekében folyamatosan helyezik át az iratanyagot savmentes papírdobozokba. Az iratanyagban való tájékozódást különböző segédkönyvek és mutatók (elenkusok) könnyítik meg. Ezekben az egyes dokumentumok tartalmának a rövid ismertetése szerepel.

Végül az előadó bemutatott néhány jellegzetes irattípust, többek között írott és rajzolt családfát, ősfát, címeres levelet, összeírást. Elmondta, hogy az ún. „kutyabőr” anyaga nem kutya, hanem juh vagy kecske bőréből készült. Az Országos Levéltár címeres leveleinek címereiről adatbázis készült, amelyben nemcsak név, hanem a címer motívumai alapján is lehet keresni. A személyes levelezések, naplók a hétköznapi életbe is betekintést nyújtanak.

Az iratok nyelve 1848-ig latin vagy német, ritkábban francia, angol vagy szláv. A magyar nyelvű iratok olvasási nehézségeit is példákon szemléltette.

Összefoglalva: sok érdekességet ismerhettünk meg a családi levéltárakról, az azokban található dokumentumokról és az azokban rejlő családkutatási adatokról.

Beküldő: Lévay Béla

   Előadásaink meghívott előadók vagy kutatóink részvételével.
Beszámolók általunk hallgatott előadásokról.

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1114 Budapest, Bartók Béla út 21.     macse.koordinator@gmail.com 
Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum   -  Webmester