Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Képek, videók Partnereink RSS
 Jelentkezés rendezvényekre 
  
 Sablonok 
 Eseménynaptár 
 Híreink 
 Felhívások 
 Előadásokról 
 beszámoló 
 Rendezvények 
 Találkozók,
 összejövetelek képei 
 BB21 Közösségi hely 
 Családfa Klub 
 Füredi
    Asztaltársaság 
 Kirándulások 
 Matrikula 
 Szórólap 
 CD Kiadványok 
 Pályázatok 
MACSE Klubest 2014.12.09. - Beszámoló - Előadó: Dr. Késmárky István2014-12-30

MACSE KLUB
MACSE SZAKMAI KLUBEST
Időpont : 2014.12.09 du. 18:00
Helyszín: Családfa Kft irodája, 1036 Budapest Bécsi út 83.
Előadó: Dr Késmárky István geofizikus a
Magyar Geofizikusok Egyesületének az alelnöke
Téma: A genealógia, mint adatfeldolgozási probléma

A genealógia, mint adatfeldolgozási probléma

Késmárky István (geofizikus)

Az adat- és szövegfeldolgozás gyors fejlődése, a nagy digitalizálási projektek és az internethasználat általánossá válása a genealógiai kutatás lehetőségeit is bővíti. A bővülő kutatás és az életművek kívánatos integrálása azonban komoly műszaki problémákat vet fel:

  1. A genealógiai irodalomban régóta léteznek általánosan ismert „kvázi szabványok”, de a számítógépes adatfeldolgozás céljaira a „legjobb eljárások” is finomításra szorulnak. Elsősorban a személynevek és dátumok gépi felismerése a kritikus. A szabvánnyal kapcsolatban első helyen érdemes megjegyezni, hogy tárgya lényegéből eredően a genealógiának szüksége van az élet három legfontosabb eseménye – a születés, házasságkötés és halál – jelzésére három, másra nem használt karakterrel. A számítógép billentyűzet adott lehetőségeire és a magyar szakirodalom zömére tekintettel aligha jöhet szóba más, mint a „*”, „=” és a „+”.
  2. Pár ezernél lényegesen nagyobb terjedelmű adatállományok nehezen áttekinthetőek, és minden egyes apró művelet is hosszadalmas és fárasztó. Például, 10000 adat feldolgozása során tételenként egy-egy másodperc megtakarítás bő egyórás munkaidő nyereség - és megfordítva. A fárasztó és újabb hibák bevitele szempontjából is veszélyes interaktív munkával való takarékosság tehát elsőrendűen fontos. Ami „szabályos”, azt valahogy automatizálni is lehet. Ugyanígy, a géppel felismerhető szabálytalanságok (pl. a formailag hibás rekordszerkezet és dátumok stb.) kezelésére is vannak hatékony eszközök.
  3. A külföldi, indogermán írásmódot és terminológiát a felhasználóra erőltető szoftverek súlyos tehertételt jelentenek a magyar adatok tárolása, feldolgozása és publikációja során, márpedig a publikáció és az életművek integrációja a kutatás legfontosabb célja. Komoly publikálási tevékenység nem képzelhető el, ha nagytömegű „gépi formátumot” vissza kell fordítani magyarra. Emiatt fontos, hogy a „gépi formátum” és a „publikációs formátum” minél közelebb álljon egymáshoz, vagy az „átjárás” teljesen automatikus legyen.
  4. Sajnos, nem érdemes várni olyan szoftverekre sem, melyek a családfák automatikus, tudományos igényeket kielégítő grafikus megjelenítésére képesek lennének.
Néhány elv, amit a kutatóknak érdemes megfontolnia:
  • A genealógiai kutatás - mint „előfeldolgozás” - során az anyakönyvi és egyéb dokumentumokból személyazonosításra és az életút tömör leírására alkalmas „rekordok” készülnek, a „kvázi-szabvány” szerint.
  • A „rekordokat” legegyszerűbb (program)eszközökkel is nagyon hatékonyan lehet – és érdemes – rendszerezni, tárolni, hogy használhatók legyenek teljes körű keresésekre, összefüggések, kapcsolatok feltárására. A külföldi szoftverek használata könnyen zsákutcába vezet.
  • Érdemes minden feltárt adatot publikálni. Ami nekem nem látszik fontosnak, az más számára nagyon is az lehet. Ilyen alapon számos kapcsolatfelvétel, személyes eszme- és adatcsere jöhet létra az átfedő érdeklődési területű kutatók között.

Példák:
A legegyszerűbb hagyományos adattárolási és publikációs forma a kötött sorrendű genealógiai lista, ahol a kiscsaládok gyerek sorozatai közvetlenül az apa rekordja után, hierarchikusan, skatulyázott rendszerben vannak elhelyezve. Ez az adatstruktúra, néhány nagyon egyszerű html kóddal kiegészítve alkalmassá tehető a generáció sorszámával arányos „behúzási mélység” azonnali, rugalmas megjelenítésére a képernyőn, mint amilyen a Marek-féle adatbázis. Az áttekinthetőbb, tagolt megjelenítés a minőségellenőrzés szempontjából is hasznos. Az előadó vállalta, hogy érdeklődés esetén ezeket az ismereteket egy 1-2 órás tanfolyamon teljes részletességben is előadja.

Képek

Beküldő: Késmárky István (geofizikus)

   Előadásaink meghívott előadók vagy kutatóink részvételével.
Beszámolók általunk hallgatott előadásokról.

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1114 Budapest, Bartók Béla út 21.     koordinator@macse.hu 
Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum   -  Webmester