BESZÁMOLÓ
Több kutatótársamhoz hasonlóan nagy érdeklődéssel vártam Tuza Csilla előadását, hiszen hihetetlen adatforrás lehet egy-egy fennmaradt céhes vagy legénytársulási könyv, vándorkönyv, egyéb céhes irat. A rendkívül érdekes előadáson azonban szomorúan hallgattam, hogy a céhkönyvek és iratok nagy részét leselejtezték, megsemmisült.
A céhes adatbázissal kapcsolatban megtudtuk, hogy már elkezdték feltölteni adatokkal, várhatóan ez év végén kerül sor az adatbázis hivatalos bemutatására.
Sajnos az előadásról nem készült videó felvétel, de - mint megtudtuk az előadáson elhangzottak hamarosan publikálásra kerülnek, így a személyes jegyzetek helyett az előadó által rendelkezésünkre bocsátott rezümét tettem a beszámolóba.
A céhes források a családkutatásban, és egy készülő céhes adatbázis
I. Céhes források típusai:
A/ tárgyi emlékek – a múzeumokba kerültek, családtörténeti jelentősége nincs
- B/ Írott források – családkutatásra is használhatóak
- 1. Céhprivilégiumok – esetenként felsorolják a folyamodók (céhtagok) neveit, ilyenek főleg a 17. sz-tól
- 2. Céhkönyvek:
- a/ tagfelvételi könyvek (17. sz. végétől) – esetenként születési hely (külföldi is), tanulmányok, vándorlások
helyszíne, korábbi céhtagság. Akár több mint 100 évig folyamatos bejegyzések – generációkat is össze lehet állítani belőlük
- b/ inas szegődtetési könyvek (18. sz-tól) – szülők neve, születési adatok, keresztszülők neve
- c/ gyűlés könyvek/ jegyzőkönyvek
- 3. legénytársulások irati – hasonlóak a céhiratokhoz, hasonló típusú adatokkal
- 4. vándorkönyvek: főleg a 18. sz. 2. felétől, útlevélként is szolgálnak. 19. sz-tól még személyleírások is + időpontok, helyek, születési adatok, szülők neve
II. Céhes iratok lelőhelye
A/ Múzeumok – főleg a városiak, mindenféle típusú céhirat előfordul: leggazdagabb Sopron, Győr, Kassa, MNM
- B/ levéltárak:
- a/ megyeiek
- b/ városi levéltárak: leggazdagabb Kassa, Sopron, Pozsony
- c/ MOL: legnagyobb egységes gyűjtemény a Helytartótanácsé (Acta mechanica állag), ugyanis 1724-től a céhek legfelső felügyeleti szerve
III. Időhatárok
A/ Középkor: főleg Kassa, Pozsony, elsősorban céhprivilégiumok
B/ Kora újkor: 1660-as évektől szaporodnak a céhes iratok, 18. sz. igen gazdag, főleg 1750-es évektől, köszönhetően a Helytartótanács ellenőrző és iparfejlesztő tevékenységének
1874-től iparkamarák létrejötte: a céhiratok nagy részét kiselejtezik, a maradék ekkor kerül levéltárakba, múzeumokba.
IV. Területi megoszlása
A/ királyi Magyarország területéről gazdagabb források, köszönhetően a modern közigazgatásnak, nyugati hatásnak
B/ Alföld: jellemzőek az óriáscéhek, főleg ruházati és élelmiszeripari céhek, 18. sz-tól kezdve vannak innen források
C/ Erdély – központ Kolozsvár. Ma minden céhes irat (a múzeumiak) is levéltárakban kutathatóak.
V. Nyelv
Elsősorban latin, de magyar, szlovák, horvát is
VI. A céhes adatbázis
A/ Célja: valamennyi forrástípust, valamennyi intézetből egy adatbázisba összeszedni (digitális fotók csatolása is lehetséges)
Emiatt az adatokat nagyon ki kellett válogatni, csak olyat tudunk rögzíteni, ami minden forrástípusban előfordul, speciális eseteket nem.
- B/ Felépítése: a rögzítésre kerülő kétféle alapadat:
- 1. céhek és
- 2. személyek
- A céhek és a személyek külön-külön is kereshetőek, de összekapcsolhatóak, így egymásból elérhetőek, ill. ugyanazon személy több céhben is felbukkanhat
C/ Hasznosítása: A területi szétszórtságot kiküszöböli, az adott céhen és az adott személyen keresztül több intézmény többféle típusú forrását összeköti.
- D/ Kompatibilitása:
- 1. MOL eddigi összeírás típusú adatbázisaival, melyek már eleve kompatibilisek az európai normákkal, ezért
- 2. a jövőben kiépülő külföldi adatbázisokkal
Beküldő : Kónya Zsuzsanna
|