Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Képek, videók Partnereink RSS
 Jelentkezés rendezvényekre 
  
 Sablonok 
 Eseménynaptár 
 Híreink 
 Felhívások 
 Előadásokról 
 beszámoló 
 Rendezvények 
 Találkozók,
 összejövetelek képei 
 BB21 Közösségi hely 
 Családfa Klub 
 Füredi
    Asztaltársaság 
 Kirándulások 
 Matrikula 
 Szórólap 
 CD Kiadványok 
 Pályázatok 
Nyitott Levéltárak – Eger - Beszámoló2012-09-28

„Felmenőim, őseim”

Családfakutatás a Heves Megyei Levéltárban

Helyszín: Eger, Mátyás király út 62.
Időpont: 2012. szeptember 28-án, 15 órától

A levéltár kutatótermében alig fértünk, mert kb. 45 érdeklődő jelent meg. Először a levéltár igazgatónője, Dr. Szabó Jolán üdvözölte az egybegyűlteket, majd Kovács Melinda (Heves Megyei Levéltár, főlevéltáros) ismertette a magyarországi anyakönyvezés történetét.

Külön kitért az egyes felekezetek anyakönyveinek Heves megyei eloszlására, ami szerint Heves Vármegyében a római katolikus anyakönyvek túlnyomó többségben vannak. A legkorábbi római katolikus anyakönyv az 1654-ben kezdődő gyöngyösi, az egri 1688-ban indul, de csak néhány további településen kezdődik a XVII. században az anyakönyvezés, a legtöbb a XVIII. század első felében indul.

Református anyakönyvek is léteznek, de tisztán „református település” nagyon kevés van. Azok főleg a Tisza mentén, észak-keleten és a városokban vannak. A legkorábbi református anyakönyvek a poroszlói (1724), az átányi (1727) és a noszvaji (1727).

Evangélikus felekezetek szintén csak a városokban léteznek.

Az izraeliták anyakönyvezése csak a nagyobb településeken folyt, és a legkorábbi anyakönyvek a pásztói (1839), az egri (1840) és a tiszafüredi (1840).

Fontos és érdekes megemlíteni, hogy a Heves Megyei Levéltárban a mai Heves megye teljes területére vonatkozó anyakönyvek másodpéldányai mellett, a megyétől 1950-ben elcsatolt települések (pl. tiszafüredi járás, Pásztó és környéke) anyakönyveit is itt őrzik.

Kondorné Látkóczki Erzsébet (Heves Megyei Levéltár, főlevéltáros) a kezdők és a témában járatlanok részére adott tanácsokat. Többek között, hogy fontos lehet minden adat, amit a családtagoktól és rokonoktól be tudunk szerezni. Felhívta a figyelmet a családi legendák jelentőségére, mert sokszor az is iránymutatásul szolgálhat.

Lényeges tartotta kiemelni, hogy a családfakutatás nemcsak megtanulható, de bátran elkezdheti az is, akinek semmilyen előképzettsége sincs. Úgymond, majd menetközben beletanul, ha megvan benne a lelkesedés, ami amúgy is elengedhetetlen az eredményes és sikeres kutatáshoz. Senkinek ne vegye kedvét, ha valamit nem talál meg: a kutatás során a negatív találat is találat. Mindenkit arra biztatott, hogy saját maga kutassa fel a családfáját, mert a professzionális családfakutatók által készített anyag készhez vétele során nem tudja megélni igazán a felfedezés élményét.

Az anyakönyvek közül a legtöbb adatot (és az elágazásokat) a házassági anyakönyv nyújtja, ezért egy teljesen ismeretlen ág kutatásánál a házassági bejegyzésekkel a kezdők is gyorsan felépíthetnek egy vázat, amire később ráépíthetik a születési, halálozási ill. egyéb bejegyzésekből nyert adatot.

Elhangzott, hogy a Heves megyei állami anyakönyvek képei már teljesen elérhetőek a mormonoknál: a születési anyakönyvek 1917-ig, a házassági 1947-ig és a halotti 1977-ig. A hatályos törvények szerint idén (a születési a.k.) 1921-ig, (a házassági a.k.) 1951-ig és (a halotti a.k.) 1981-ig kutathatóak. A mormonoknál nem elérhető, de már kutatható évkörök anyakönyvei a levéltárban hozzáférhetőek.

Segítséget jelenthet ugyan az internetes mormon adatbázis, de mivel azt nem magyar anyanyelvűek digitalizálták, kritikusan kell fogadni a találatokat, és emiatt sokféle keresőkérdés kell ugyanazon cél elérése érdekében. Bár tagadhatatlan, gyakran előfordul, hogy onnan lehet új lendületet kapni egy-egy elakadt ág kutatásához.

Az anyakönyveken kívül érdekesek lehetnek a különféle adó-, lélek- és népesség-összeírások is, melyek egy része (a XVIII. elejétől) a HML-ben elérhető.

Felajánlotta, hogy a kutatóteremben a levéltár munkatársai szívesen adnak tanácsot bárkinek, aki vállalja a kutatás kalandját.

A Heves Megyei Levéltár tervezi, hogy a náluk őrzött anyakönyvek leírásának részletes listáját felteszi a honlapjára, ezzel könnyítve a kutatók felkészülését. Jelenleg is létezik a lista levéltári segédletként a kutatóteremben. (De fotózni egyelőre nem engedik!)

B. Gál Edit (Mátra Múzeum, Gyöngyös, főmuzeológus - történész) hosszú évek óta kutatja az Orczy családot. Ennek kapcsán nyert egyik tapasztalatát osztotta meg a hallgatósággal. Az Orczy család báró rangot szerzett tagja, Orczy István születési időpontjának tisztázása alapos kutatást és fejtörést okozott. A Somogy megyei származású család e tagja Vas megyében, Kőszeg mellett született és Gyöngyösön halt meg 1749-ben. Az egymásnak ellentmondó feljegyzések, és a család nevének korábbi eltérő írásmódja (Arczi, Arczill, Orczill) miatt az anyakönyveken túlmutató levéltári kutatásra volt szükség, hogy születése idejét bizonyítani lehessen.

Beniczky Péter (Eger, gyógyszerész) amatőr családfakutató a kutatás élvezetéről, szépségeiről és gyötrelmeiről mesélt. Évek óta kutatja a Beniczkyek családfáját, állítása szerint hatalmas anyagot gyűjtött már össze a Beniczky család Nógrád megyei ágával kapcsolatban. A nyugat-felvidéki ágra még nem is volt ideje, pedig Pozsonyban, a Szlovák Állami Levéltárban állítólag 9 fm-t tesz ki a Beniczky családi levéltár iratanyaga.

Megemlítette, hogy diákkora után „fertőzte meg” a családfakutatás (azóta Egerben él), pedig diákként Budapesten sokkal több lehetősége lett volna a kutatásra. Nem is beszélve arról, hogy ellenszélben kell kutatnia, mert a családja felesleges időpocsékolásnak tartja az egész „dögkeresést”!!!

Reméli, hogy valamikor össze tud állítani az anyagból egy könyvet. A feljegyzéseit szívesen megosztja azzal, aki érdeklődik a Beniczkyek iránt. (Elérhetősége nálam van.)

A program kötetlen beszélgetéssel zárult.

Bővebben: http://www.hevesarchiv.hu/id-285-rendezvenyeink.html

Beküldő : Tenki Mihály
 

   Előadásaink meghívott előadók vagy kutatóink részvételével.
Beszámolók általunk hallgatott előadásokról.

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1114 Budapest, Bartók Béla út 21.     koordinator@macse.hu 
Gyorskereső  -  Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum   -  Webmester