Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Médiatár Partnereink RSS
 Jelentkezés rendezvényekre 
  
 Sablonok 
 Eseménynaptár 
 Híreink 
 Felhívások 
 Előadásokról 
 beszámoló 
 Rendezvények 
 Találkozók,
 összejövetelek képei 
 Kirándulások 
 Kiadványok 
 Matrikula 
2016.04.14. Emlékeztető a MACSE-BFA összejöveteléről2016-04-27 20:56:03

MACSE BFA

Emlékeztető

a MACSE Balatonfüredi Asztaltársaságának
2016. április 14-i összejöveteléről
Helyszín: Balatonfüred, Lipták Gábor Városi Könyvtár (Kossuth u. 35.)


Résztvevők: Baán Beáta, Bogdán Lajos, Elek Miklós, Gubicza Ferenc, Légrádi Lászlóné, Mahler Wolfgang Otto, Németh Ákosné Rácz Lídia, Németh József, Sárköziné Sárovits Hajnalka, Somogyi Zsigmond, Szelle Zoltán, Szekeresné Rózsa Etelka, Tálos Géza, Tóth Attila, Vig Sándorné.

A mai témavezetőnk Elek Miklós tagtársunk volt, vele jártuk körül a nemesség kérdéskörét.

Előadásában az alábbiak hangoztak el (rövid tartalmi kivonat):

  • Ma már mindenki jogilag egyenlő, az 1947. évi IV. törvény óta, bár igazából már az 1848. évi törvények megszüntették a nemesi kiváltságokat.
  • A honfoglaláskor a magyar társadalom egyenlő jogú szabad emberekből állt, az ő leszármazottaik a későbbiekben a foglalói jogon nemesek, ezt követően a magyar király adományozhatott nemesi címet, de csak megkoronázott király. Valamint, később az erdélyi fejedelem is nemesíthetett. A nemesi címről lemondani nem lehetett. A nemes fölött csak a király állt, ő ítélkezhetett fölötte, fej- és jószágvesztésre is ítélhette, a kivégzési mód nemes ember esetében csak lefejezés lehetett. A nemes vérével adózott, egyéb adók alól mentes volt. Mohács példa: egészen addig, amíg a király személyesen nem vonult hadba, ódzkodtak a nemesek a hadba vonulástól, miután azonban II. Lajos a sereg élére állt, már tömegesen jöttek. A mohácsi csata összes résztvevője nemesember volt.
  • A jog alapját a birtok jelentette. Egyik legfontosabb jog az Aranybullában foglalt ellenállási jog volt, amely a török háborúk alatt veszített erejéből. Kezdetben hivatalt is csak a nemesek vállalhattak, de a későbbiekben ez is oldódott. A török korban keletkezett egy mondás, „a gatya nemesít”, amelyet arra értettek, hogy a királyok sokszor a nemesítéssel fizették ki a nekik tett szolgálatokat, pénz híján. Fontos joga volt a nemeseknek, hogy kezdetben kőből csak ők építhettek házat, valamint mentesek voltak házaik a katonai beszállásolás alól.
  • Az országos nemeseknek is megyénként igazolni kellett és kihirdetni nemességüket. Voltak ezen kívül helyi nemesek, mint például a szentgáliak, akik eredetileg királyi vadászok voltak, akik, ha máshová költöztek, ott már nem számítottak nemesnek. Hasonló státuszban voltak az egyházi nemesek is, akik eredetileg az egyházi főméltóságok katonai kíséretét alkották. Ilyenek voltak a székely lófő nemesek is. A kuriális –azaz egy nemesi telekkel rendelkező- nemesek egész falvakat alkottak. A későbbi nemesítésekhez már csak armális járt, birtokadomány nem. A nemesség jogilag egységes volt, de a vagyoni különbségek a házasságkötésekben jól érzékelhetőek.
  • A nemesség jelképe a címer volt, de nem mindenki rendelkezett címerrel. A beszélő címerek a családnévhez kötődtek. Voltak egy kaptafára készülő sablon-címerek, mint például az oroszlán vagy a páncélos kar. Sokaknak az armálisában nincs megfestve a címere, csak annak leírása található meg, a címer megfestését ugyanis a megadományozottnak kellett fizetnie, és erre a drága „mulatságra” sokszor nem volt pénze. A nemesi címereken kívül polgári címerek is léteztek, pl. a pozsonyi testületi tagok mindegyikének volt címere. Vármegyéknek és szabad királyi városoknak is voltak címerei. A nemesi névhez az előnév is hozzátartozott, ezek azonban sok esetben csak kitalált, felvett előnevek voltak. Eredetileg természetesen a származási helyet, vagy az eredeti birtok helyét jelölték. A nemesség tényét minden hivatalos okmányban jelölték, de még sírköveken is. A furcsa végződésű családnevek, pl. a –ssy végződés az ugyanazon nevű nem nemesi családoktól való megkülönböztetést szolgálta.
  • Végezetül Elek Miklós mindenkinek azt ajánlotta, hogy olvassunk sok Jókait, Mikszáthot, ezekből a művekből sokkal többet meg lehet tudni a nemesi mentalitásról, társadalomban betöltött szerepükről, mint történeti művekből.

Az előadást követően a tagok részéről részint kérdések hangoztak el az előadóhoz, részint kiegészítések. Ezek során az alábbi témákat érintettük még röviden:

  • őrségi gyepüvédők kollektív nemessége, törekvés egyik oldalról a jobbágysorba kényszerítésre, másik oldalról a teljes értékű nemesség elismerésére;
  • félnemesség, azaz az agilis státusz, nőnemesek, leánynegyed;
  • vitézi cím (Horthy, a nemesi cím pótlására);
  • Királyi könyvek adatai alapján a nemesítések számarányának megugrása, főleg Ferenc József alatt, vásárolt nemességek;
  • grófi, bárói és hercegi címek.

Befejezésül Sárköziné Sárovits Hajnalka könyvtárigazgató a könyvtár néhány érdekes programjára hívta fel a figyelmet, május 12-ében rögzítettük következő találkozásunk időpontját, valamint tematikáját. Baán Beáta családi legendák –és ami gazolható belőlük címmel fog elmondani két érdekes családi történetet, valamint a témához bárki csatlakozhat, a helyszínen Németh József jelezte, hogy ő is elmondana egy történetet.

Az emlékeztetőt készítette: Németh József

 

Beszámoló a
Balatonfüredi
Asztaltársaság
tevékenységéről

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1025 Budapest Cseppkő utca 33     koordinator@macse.hu 
Gyorskereső  -  Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum