Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Médiatár Partnereink RSS
 Jelentkezés rendezvényekre 
  
 Sablonok 
 Eseménynaptár 
 Híreink 
 Felhívások 
 Előadásokról 
 beszámoló 
 Rendezvények 
 Találkozók,
 összejövetelek képei 
 Kirándulások 
 Kiadványok 
 Matrikula 

Az híreinket lásd a

MACSE hivatalos facebook oldalán

MACSE - facebook

KORÁBBI HÍREINKET AZ ALÁBBIAKBAN LEHET MEGTEKINTENI:

2018.07.24. MNL OL - A hét dokumentuma2018-07-24 21:08:21

MNL Országos Levéltára
Patriae inserviendo consumor – Baross Gábor a levéltári dokumentumok tükrében

Szerző: Ásványi Szabolcs

A 170 éve született Baross Gábor, a „vasminiszter”, már életében legendának számított, kortársai közül sokan Széchenyiéhez hasonlították alkotásait. Politikustársai ellenállását leküzdve miniszteri időszaka alatt elkezdődött a Vaskapu-csatorna építése, a magyar érdekeket szem előtt tartva korszerűsítette a vasúti igazgatást, egységes tarifarendszert vezetett be, valamint a vasút államosítását is keresztülvitte. Politikusi pályáját végig követve olyan dokumentumokat mutatunk be, amelyek Baross Gábor tevékenységéhez köthetők.

Baross Gábor 1848. július 6-án született a Trencsén megyei Pruzsinán (a település 1899-ben kapta a Barossháza nevet). Középiskoláit Léván és Esztergomban, az egyetemet Pesten végezte. 1871-ben Trencsén vármegye aljegyzője lett. 1874-ben megalapította a Vágvölgyi Lapot, amelyben felkarolta a közoktatás és az iparoktatás ügyét. Élesen bírálta a nemzetiségi mozgalmakat és a felekezeti oktatást is.

Az 1875. évi országgyűlési választásokon mandátumot szerzett a Tisza Kálmán vezette Szabadelvű Párt színeiben, majd a képviselőházban rövid idő alatt pártja vezérszónokává lépett elő. Miután az Otto von Bismarck vezette Németország felmondta a szabadkereskedelmi szerződéseket, és áttért a védővámos politikára, mindez nagyon érzékenyen érintette Magyarország gazdasági életét. Szó sem lehetett többé a búza és a liszt vámmentességéről, valamint az állatbevitel engedélyezéséről. A tárgyalások eredménye egy „legtöbbkedvezményes” szerződés lett, amilyent az egymással laza kereskedelmi kapcsolatban lévő államok szoktak kötni, nem pedig olyan országok, amelyek évtizedeken keresztül a legszorosabb gazdasági kapcsolatban álltak egymással. Baross Gáborra hárult a feladat, hogy ezt a kedvezőtlen szerződést bemutassa a képviselőházban. A német lépést követően nem maradt már ellenérv, hogy az addig szabad kereskedelem elvét valló magyar kormány ne a védővámok irányába forduljon. Így jött létre végül az 1882-es osztrák-magyar autonóm vámtarifa. „Ha tehát az irány hibás, ennek nem a Monarchia kormányai az okai, és a tarifa elfogadása nem azt jelenti, hogy a kedvezőtlen irány helyeseltetik; mint inkább azt, hogy a viszonyokkal számolni kell, és érdekeinknek feláldozása helyett harcra és védelemre késznek kell lennünk.” A német oldalról bekövetkezett vámpolitikai változás mély benyomást keltett Barossban. Ezáltal könnyebben érthetővé válik későbbi közlekedésügyi miniszteri politikája. A vasúti tarifa-politika ugyanis a vámpolitikai nyomás kivédésének lett az ellenszere, míg a fiumei kikötő építése, valamint a Vaskapu szabályozása pedig a nyugati piacok felé vezető kerülő utak kapuja.

1883. április 10-én megtörtént Baross államtitkári kinevezése a Közmunka-és Közlekedésügyi Minisztériumba. Elődjével, Hieronymi Károly mérnökkel ellentétben, Baross nem volt szakmabeli. Kinevezése előtt a könyvtárból vette kölcsön a közlekedésügy egyik alapvető munkáját, Emil Sax „Die Verkehrsmittel in der Volks- und Staatswirtschaft” című művét. Minden ügyiratot áttanulmányozott, hogy tisztán lásson a vasút ügyeiben. Újjászervezte az addig veszteségesen működő MÁV-ot, lemondatta Tolnay Lajos vezérigazgatót, a díjszabási ügyek tárgyalására pedig külön bizottságot hozott létre, amelynek elnöke maga Baross lett (államtitkárként, majd később miniszterként).

TOVÁBB A TELJES CIKKRE >>

Forrás: A hét dokumentuma | Patriae inserviendo consumor – Baross Gábor a levéltári dokumentumok tükrében

Beküldő: Kőhegyi Anikó
 
  Többféle hírt szeretnénk
  itt megjelentetni:
  • Az Egyesület életének híreit.
  • A családkutatók munkáját érintő, fontosnak ítélt híreket.
  • A kutatótársaktól kapott híreket.

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1025 Budapest Cseppkő utca 33     koordinator@macse.hu 
Gyorskereső  -  Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum