Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Képek, videók Partnereink RSS
 Jelentkezés rendezvényekre 
  
 Sablonok 
 Eseménynaptár 
 Híreink 
 Felhívások 
 Előadásokról 
 beszámoló 
 Rendezvények 
 Találkozók,
 összejövetelek képei 
 BB21 Közösségi hely 
 Családfa Klub 
 Füredi
    Asztaltársaság 
 Kirándulások 
 Matrikula 
 Szórólap 
 CD Kiadványok 
 Pályázatok 

Az híreinket lásd a

MACSE hivatalos facebook oldalán

MACSE - facebook

KORÁBBI HÍREINKET AZ ALÁBBIAKBAN LEHET MEGTEKINTENI:

2018.07.24. MNL OL - A hét dokumentuma2018-07-24 21:08:21

MNL Országos Levéltára
Patriae inserviendo consumor – Baross Gábor a levéltári dokumentumok tükrében

Szerző: Ásványi Szabolcs

A 170 éve született Baross Gábor, a „vasminiszter”, már életében legendának számított, kortársai közül sokan Széchenyiéhez hasonlították alkotásait. Politikustársai ellenállását leküzdve miniszteri időszaka alatt elkezdődött a Vaskapu-csatorna építése, a magyar érdekeket szem előtt tartva korszerűsítette a vasúti igazgatást, egységes tarifarendszert vezetett be, valamint a vasút államosítását is keresztülvitte. Politikusi pályáját végig követve olyan dokumentumokat mutatunk be, amelyek Baross Gábor tevékenységéhez köthetők.

Baross Gábor 1848. július 6-án született a Trencsén megyei Pruzsinán (a település 1899-ben kapta a Barossháza nevet). Középiskoláit Léván és Esztergomban, az egyetemet Pesten végezte. 1871-ben Trencsén vármegye aljegyzője lett. 1874-ben megalapította a Vágvölgyi Lapot, amelyben felkarolta a közoktatás és az iparoktatás ügyét. Élesen bírálta a nemzetiségi mozgalmakat és a felekezeti oktatást is.

Az 1875. évi országgyűlési választásokon mandátumot szerzett a Tisza Kálmán vezette Szabadelvű Párt színeiben, majd a képviselőházban rövid idő alatt pártja vezérszónokává lépett elő. Miután az Otto von Bismarck vezette Németország felmondta a szabadkereskedelmi szerződéseket, és áttért a védővámos politikára, mindez nagyon érzékenyen érintette Magyarország gazdasági életét. Szó sem lehetett többé a búza és a liszt vámmentességéről, valamint az állatbevitel engedélyezéséről. A tárgyalások eredménye egy „legtöbbkedvezményes” szerződés lett, amilyent az egymással laza kereskedelmi kapcsolatban lévő államok szoktak kötni, nem pedig olyan országok, amelyek évtizedeken keresztül a legszorosabb gazdasági kapcsolatban álltak egymással. Baross Gáborra hárult a feladat, hogy ezt a kedvezőtlen szerződést bemutassa a képviselőházban. A német lépést követően nem maradt már ellenérv, hogy az addig szabad kereskedelem elvét valló magyar kormány ne a védővámok irányába forduljon. Így jött létre végül az 1882-es osztrák-magyar autonóm vámtarifa. „Ha tehát az irány hibás, ennek nem a Monarchia kormányai az okai, és a tarifa elfogadása nem azt jelenti, hogy a kedvezőtlen irány helyeseltetik; mint inkább azt, hogy a viszonyokkal számolni kell, és érdekeinknek feláldozása helyett harcra és védelemre késznek kell lennünk.” A német oldalról bekövetkezett vámpolitikai változás mély benyomást keltett Barossban. Ezáltal könnyebben érthetővé válik későbbi közlekedésügyi miniszteri politikája. A vasúti tarifa-politika ugyanis a vámpolitikai nyomás kivédésének lett az ellenszere, míg a fiumei kikötő építése, valamint a Vaskapu szabályozása pedig a nyugati piacok felé vezető kerülő utak kapuja.

1883. április 10-én megtörtént Baross államtitkári kinevezése a Közmunka-és Közlekedésügyi Minisztériumba. Elődjével, Hieronymi Károly mérnökkel ellentétben, Baross nem volt szakmabeli. Kinevezése előtt a könyvtárból vette kölcsön a közlekedésügy egyik alapvető munkáját, Emil Sax „Die Verkehrsmittel in der Volks- und Staatswirtschaft” című művét. Minden ügyiratot áttanulmányozott, hogy tisztán lásson a vasút ügyeiben. Újjászervezte az addig veszteségesen működő MÁV-ot, lemondatta Tolnay Lajos vezérigazgatót, a díjszabási ügyek tárgyalására pedig külön bizottságot hozott létre, amelynek elnöke maga Baross lett (államtitkárként, majd később miniszterként).

TOVÁBB A TELJES CIKKRE >>

Forrás: A hét dokumentuma | Patriae inserviendo consumor – Baross Gábor a levéltári dokumentumok tükrében

Beküldő: Kőhegyi Anikó
 
  Többféle hírt szeretnénk
  itt megjelentetni:
  • Az Egyesület életének híreit.
  • A családkutatók munkáját érintő, fontosnak ítélt híreket.
  • A kutatótársaktól kapott híreket.

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1114 Budapest, Bartók Béla út 21.     macse.koordinator@gmail.com 
Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum   -  Webmester