Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Képek, videók Partnereink RSS
Elérhetőség Szabályzatok Tisztségviselők Tagjaink Tagnyilvántartó Belépés_Kilépés Közzététel Jogszabályok Tájékoztató
 
Alapszabály 2017-05-14-től hatályos    
1. Egyesület alapadatai
2. Az egyesület céljai, feladatai
3. Tagság
4. Tagsági jogviszony keletkezése, megszűnése
5. Tagsági jogok és kötelezettségek
6. Egyesületi szervek, bizottságok, tisztségek
7. Egyesület vagyona, gazdálkodása
8. Egyéb rendelkezések

6. Egyesületi szervek, bizottságok, tisztségek

6.1. Az egyesületben

  • Közgyűlés,
  • Elnökség,
  • Felügyelő Bizottság és
  • tisztségviselők működnek, működhetnek.

6.2. Közgyűlés

6.2.1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés az egyesületet érintő valamennyi kérdésben dönthet. A közgyűlés a rendes tagokból áll. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.
A közgyűlés ülése – személyi kérdést érintő napirendi pont megtárgyalásának kivételével – nyilvános. A közgyűlés a jelenlévők szótöbbséges döntésével bármely napirendi pont tárgyalásáról kizárhatja a nyilvánosságot.
A közgyűlés helye az egyesület székhelye, melytől az elnökség eltérhet. Ezen esetben a mindenkori közgyűlési meghívóban rögzített pontos helyszín a közgyűlés helye.

6.2.2. A közgyűlés összehívásának szabályai:

A közgyűlést az elnökség képviseletében, az elnök írásban hívja össze, a javasolt napirendi pontok, a közgyűlés helye és időpontja megjelölésével.
A közgyűlésre szóló meghívót az ülést legalább tizenöt nappal megelőzően az egyesület honlapján és az egyesület belső e-mailes levelezőlistáján közzé kell tenni, továbbá az esetleges mellékletével együtt a tagoknak az általuk megadott e-mail címére közvetlenül is meg kell küldeni.

6.2.3. A közgyűlés összehívásának különleges esetei:

Az elnökség vagy az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a.) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b.) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c.) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

6.2.4. Ha a meghirdetett időpontban a közgyűlés nem határozatképes, az e tényt rögzítő jegyzőkönyvet az elnök vagy az általa megbízott elnökségi tag írja alá, s két tag aláírásával hitelesíti.

A határozatképes közgyűlés az elnök vagy az általa megbízott elnökségi tag javaslatára megválasztja
- a jegyzőkönyv vezetőjét,
- a jelen lévő tagok közül a jegyzőkönyv két hitelesítőjét,
- a szavazatszámlálókat, végül
- a levezető elnököt.
A közgyűlés a levezető elnök előterjesztése alapján fogadja el a napirendjét.

6.2.5. A napirend kiegészítése:
A közgyűlési meghívó elküldésétől vagy közzétételétől számított nyolc napos jogvesztő határidőn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől írásban a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Az elnökség a tagságot az indítványról a közgyűlést legalább öt nappal megelőzően értesíti.
A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, az indítványozó kérelmére a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítéséről.

6.2.6. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van. Amennyiben a közgyűlés a meghirdetett kezdési időpontjától számított harminc percen belül nem válik határozatképessé, úgy megismételt közgyűlést kell tartani öt napon belül ugyanazon tárgysorozattal. A megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben erről a tagokat a meghívóban kifejezetten tájékoztatták.
A közgyűlés a határozatait – ha törvény vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű többségi szavazatával fogadja el. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és a következő alkalommal ismételten szavazásra kell bocsátani.

6.2.7. A közgyűlés határozatának meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek a Ptk. szerinti hozzátartozója érdekelt a döntésben;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében, a bárki által, megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

6.2.8. A rendes közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, illetve az elnökség bármikor rendes közgyűlést vagy rendkívüli közgyűlést hívhat össze.

6.2.9. A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és legalább két – a közgyűlésen megválasztott – hitelesítő ír alá. A határozatokat külön íven is lehet szerkeszteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a döntések tartalmát, időpontját, illetve a szavazatok számarányát (amennyiben egyhangú a szavazás, elegendő, ennek a rögzítése). A közgyűlés döntéseit az elnökség, a döntés időpontját követő két héten belül – igazolható módon – közli az érintettekkel.
A közgyűlés kivonatos jegyzőkönyvét (beszámolót) – mely tartalmazza a napirendet, az elhangzott javaslatokat és a határozatokat – az egyesület honlapján közzé kell tenni.

6.2.10. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az egyesület alapszabályának módosítása: a jelenlévő tagok legalább kétharmados szótöbbségével hozott határozata szükséges,
  • az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a jelenlévő tagok legalább kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges;
  • döntés a tisztségviselők visszahívásáról: a jelenlévő tagok legalább kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges,
  • más egyesülettel való egyesülés kimondása: a jelenlévő tagok legalább kétharmados szótöbbségével hozott határozata szükséges,
  • az egyesület éves pénzügyi tervének megállapítása, az előző pénzügyi terv teljesítéséről szóló beszámoló elfogadása,
  • elnök és elnökség tagjainak közvetlen megválasztása,
  • elnök és elnökségi tagok tiszteletdíjának megállapítása
  • nemzetközi szervezetbe történő belépés vagy kilépés elhatározása
  • elnökség beszámolójának elfogadása,
  • elnökség tagfelvételi kérelem elutasító határozatának felülbírálata,
  • tagdíj, tagsági, pártolói hozzájárulás mértékének meghatározása,
  • másodfokon döntés a tag kizárásáról,
  • ötmillió forintot meghaladó egyesületet érintő kiadás jóváhagyása,
  • a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
  • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek Ptk. szerinti hozzátartozójával köt,
  • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
  • amit az Alapszabály vagy jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

6.2.11. Éves rendes közgyűlés

Az éves rendes közgyűlésen az alábbi napirendi pontokat kötelezően tárgyalni kell:
  • elnökség beszámolója az előző évi működésről (költségvetés, főbb események, működés bemutatása, elnökségi határozatok ismertetése és végrehajtásuk eredménye) és annak elfogadása,
  • tárgyévi költségvetés elfogadása az elnökség javaslata, véleménye alapján,
  • működés eredményességének, hatékonyságának, illetve tárgyévi célkitűzések, elnökségi munka alapvetéseinek meghatározása.

6.2.12. Rendkívüli közgyűlés

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:

  • az elnökség határozata alapján,
  • amennyiben a rendes tagság legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri az elnökségtől,
  • amennyiben az illetékes bíróság azt elrendeli.

A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülményt követő 15 (tizenöt) naptári napon belül kell az elnökségnek összehívnia.

6.2.13. 1 (a 2017. május 13-idiki közgyűlés hatályon kívül helyezte)

6.2.14. Közgyűlés által választható tisztségviselők:
Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai 4 évre választhatóak és újraválaszthatóak.
Az Elnökség tagjai: elnök, elnökhelyettes, főtitkár, titkárok (legfeljebb 8) és pénztárnok.
A Felügyelő Bizottság 3 tagú.
Az egyesület elnökét, elnökhelyettesét, a pénztárnokot valamint az elnökség további tagjait a közgyűlés nyílt jelölést követően a jelenlévők egyszerű többségével titkos szavazással választja meg.
Az elnökség a tagjai közül meghatározott feladat ellátására titkárt választhat.

6.3. Elnökség

6.3.1. Az egyesület tevékenységét a két rendes közgyűlés között az elnökség irányítja.
Az elnökség jogosult elnökségi határozatokat hozni, szabályzatokat alkotni, ide nem értve a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket. Az elnökség szükség szerint, de legalább évente kettő alkalommal ülésezik.
Az elnökség az üléseit személyes jelenlét mellett, vagy személyes jelenlét nélkül elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével (például videokonferencia útján) készíti elő illetve tartja meg.
Az elnökségi ülés elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével akkor tartható meg, ha biztosított a résztvevők azonosítása, a résztvevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció és az ülésen történtek elektronikusan rögzítése.

6.3.2. Az elnökséget az elnök vagy az elnök által megbízott elnökségi tag hívja össze a napirendi pontok megjelölésével. Az összehívás akkor szabályszerű, ha az elnökségi tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülést megelőzően írásban értesültek. Kivételesen, sürgős esetben (pl. 6.2.5 pont stb.) e határidőtől el lehet tekinteni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés napirendjét.
Az elnökség üléseire az egyes napirendi pontokhoz vagy az egész napirendhez, azok ismertetéséhez vagy megvitatásához – tanácskozási joggal – más személyek is meghívhatók.
Elektronikusan eldöntendő kérdés esetén a határozat meghozatalához legalább két nap biztosítása kötelező. Elektronikus határozathozatal esetén minden napirendi pont (határozat) külön meghívó formájában történik. Eredménytelen szavazás esetén a kérdést új határozathozatalra kell feltenni. A tényleges határozathozatalt elektronikus (e-mail, skype) megbeszélés, előkészítés előzheti meg.

Az elnökség az ügyrendjében szabályozza különösen
  • az elnökségi ülés időpontjára, megtartásának módjára, a napirendi javaslatok előzetes egyeztetésére vonatkozó eljárást,
  • az ülés lefolyásának rendjét,
  • a határozatok meghozatalának rendjét,
  • az elnökségi ülésen történtek rögzítésének, és szükség esetén a jegyzőkönyvezésnek technikai részletkérdéseit,
  • a határozatok nyilvántartásának módját.

6.3.3. Az elnökség akkor határozatképes, ha ülésén a tagok több mint fele részt vesz. Határozatait a résztvevő tagok egyszerű szótöbbségével, s általában nyílt szavazással hozza meg.

Az elnökség a határozatait meghozhatja
a) a tagok személyes jelenlétben tartott ülésen, vagy
b) elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével tartott ülésen, vagy
c) ülés tartása nélkül elektronikus úton (e-mailben vagy elektronikus űrlap kitöltésével).
Az elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével tartott elnökségi ülésen hozott döntések közül a titkos szavazással eldöntendő ügyekben csak olyan szoftver igénybevételével lehet határozatot hozni, mely kizárólag a szavazás számszerű végeredményét jeleníti meg.
Bármely elnökségi tag által előterjesztett határozati javaslatról (annak változatairól) elektronikus úton (6.3.2 pont) is lehet dönteni (választani), így különösen
- szervezési (közgyűlés és elnökségi ülés időpontjának egyeztetése, napirendi javaslatok stb.) témákban,
- tagfelvételi, tagság megszűnési, tagdíj-kedvezményi ügyben,
- pályázatok kiírása ügyében,
- ülésen megtárgyalt kérdésekben.
Az ülésen meg nem tárgyalt, de elektronikus úton feltett kérdésben történő határozathozatalt mellőzni kell, ha a téma megtárgyalását bármely tag elnökségi ülés napirendjére kéri felvenni.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb nyolc naptári napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni az elnökséget. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések akkor határozatképesek, ha azon az elnökségnek legalább három tagja jelen van.
Amennyiben elektronikusan történik a szavazás, akkor eredményes, ha az elnökség több mint fele leadta a szavazatát. Eredménytelen szavazás esetén a kérdést új határozathozatalra kell feltenni, legkésőbb nyolc napon belül, addig, amíg a szavazás eredményes lesz.

A vezető tisztségviselőre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok

6.3.4. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnök és az elnökség többi tagja.
A vezető tisztségviselő az elnökség határozatának meghozatalakor nem szavazhat, ha az Alapszabály 6.2.7 pontjában felsorolt valamelyik ok miatt érintett.

6.3.5. Az elnökség a döntéseit a jelenlévőkkel szóban, a távollévőkkel és azokkal szemben, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz írásban – igazolható módon – közli (postai úton vagy visszaigazolható e-mailen).

6.3.6. Az elnökségi ülésről – amennyiben lehetséges: szoftver igénybevételével – a határozatokat tartalmazó emlékeztetőt kell készíteni.
Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen részt vevők személyét, az elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek.
Ha az elnökségi ülésen hozott határozatot be kell nyújtani a bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök aláírásával hitelesít.

6.3.7. Az Elnökség feladatai és hatáskörei:

  • az egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatok ellátása,
  • közgyűlés időpontjának meghatározása, javaslat a napirendi pontokra és részvétel a közgyűlésen,
  • közgyűlés határozatainak végrehajtása, végrehajtásának ellenőrzése, beszámolás a közgyűlésnek,
  • közgyűlés előkészítése, javaslatok összeállítása, határozatok előkészítése,
  • elnökségi határozatok végrehajtása,
  • az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megállapítása és végrehajtása,
  • elnökség működési rendjének megállapítása a közgyűlés által meghatározott alapvetések mentén,
  • elnökségi határozatok meghozatala és azok végrehajtása,
  • javaslat az egyesület működtetésével kapcsolatban a közgyűlés számára,
  • bizottságok, tisztségek létrehozása, bizottsági tagok, tisztségviselők megválasztása/kijelölése
  • bizottságok, tisztségviselők feladatainak, hatásköreinek meghatározása, bizottságok működési szabályainak megalkotása, bizottságok tisztségviselők beszámoltatása,
  • befogadja a jelölt, és a tag írásbeli bejelentését belépési vagy kilépési szándéka esetén,
  • első fokon dönt a tag törlése, illetve kizárása iránti ügyekben,
  • döntés mindazon kérdésekben, melyeket a törvény vagy a közgyűlés az elnökség hatáskörébe utal, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

Az elnökség tagjai az elnökség által meghatározott munkamegosztás szerint végzik feladatukat, amely főként az egyesület ügyintézéséről, adminisztrációjáról való gondoskodás.

6.3.8. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza különösen
  • az elnökség ügyrendjét,
  • az egyesület működését támogató szoftverek kiválasztásának rendjét,
  • az egyesületi honlap tartalmának szabályozását,
  • a tagdíj-kedvezmények megadásának szempontjait,
  • a kutatási célú egyesületi adatbázis bővítésének és felhasználásának rendjét,
  • a díjak adományozásának szabályait,
  • pályázatok kiírásának szabályait,
  • a tisztségre jelölés és választás lebonyolításának részletes szabályait.
Az elnökség a Szervezeti és Működési Szabályzatot közzéteszi az egyesület honlapján.

6.3.9. Az elnökség köteles évente legalább egy alkalommal beszámolni a közgyűlésnek írásban az egyesület munkájáról, különös tekintettel az egyesület vagyonának kezelésére és felhasználására.

6.4. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok:

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt nem lehet az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az egyesület elnöke továbbá az elnökség más tagja, illetve e személyeknek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója.

6.5. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

  • határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  • feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  • lemondással;
  • a vezető tisztségviselő halálával;
  • a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • az egyesületi tagság megszűnésével,
  • visszahívással,
  • a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

6.5.1. A tisztségviselő visszahívása
A közgyűlés a tisztségviselőt bármikor indokolás nélkül visszahívhatja.

6.5.2. A tisztségviselő lemondása
Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagja e tisztségéről az egyesülethez címzett, vagy az elnökség bármely tagjához intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor lemondhat.
A lemondás az abban megjelölt időpontban, időpont megjelölése hiányában pedig a címzetthez történt megérkezés napján lép életbe.
Ha az egyesület működőképessége – így különösen az egyesület törvényes képviseletének folyamatos biztosítása, vagy az elnökség határozatképességének megtartása – ezt megkívánja, a lemondás csak az új elnökség vagy elnökségi tag megválasztásával, s ennek elmaradása esetén a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

6.5.3. Ha az elnökség létszáma a visszahívást vagy lemondást követően öt főnél kevesebbre csökken, akkor új elnökséget kell választani, s az elnökségi tagok mandátuma az elnökség új tagjainak megválasztásával megszűnik.
Ilyen esetben a tisztújító közgyűlést a Felügyelő Bizottság készíti elő és a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze.

6.6. Elnök

6.6.1. Az elnököt a közgyűlés választja közvetlenül, határozott időre: négy évre. Az egyesület operatív irányítását és ellenőrzését (a közgyűlés hatáskörét el nem vonva) az elnök látja el.

6.6.2. Az elnök önállóan képviseli az egyesületet, a bankszámla felett is önálló aláírási joggal rendelkezik. Az elnök önállóan gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén fenti jogokat az elnökhelyettes vagy az elnök által írásban meghatalmazott másik elnökségi tag gyakorolja.

6.6.3. Elnök feladatai és hatáskörei:

  • vezeti és szervezi az elnökség munkáját,
  • közgyűlés összehívása a meghívók kiküldésével,
  • elnökség képviselete a közgyűlésen,
  • egyesület önálló képviselete,
  • elnökségi ülések előkészítése, javaslatok összeállítása, határozatok előkészítése,
  • elnökségi ülések összehívása, levezetése,
  • szavazás az elnökségi üléseken,
  • elnökségi határozatok aláírása (elektronikus határozathozatal esetén elegendő a szavazata),
  • egyesület működésének biztosítása, a közgyűlési, elnökségi határozatok végrehajtásának ellenőrzése,
  • döntés mindazon kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az elnökség kizárólagos hatáskörébe,
  • mindaz, amit az Alapszabály a hatáskörébe utal.

6.7. Elnökhelyettes:

Az elnök akadályoztatása esetén az elnök hatáskörét és feladatait az elnökhelyettes látja el.

6.8. Titkár:

Ha az elnökség titkárt választ, a titkár az elnökségen belüli munkamegosztás során rábízottak szerint jár el, s az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén vezeti az elnökség ülését

6.9. Pénztárnok

A pénztárnok az egyesület pénzügyi tevékenységét a hatályos pénzügyi- és adó-, valamint más jogszabályok és az alapszabály keretei között irányítja.

A pénztárnok gondoskodik az egyesület

  • könyvelésének (melyhez külső segítséget is igénybe vehet),
  • tagnyilvántartásának és
  • jogszabály által előírt egyéb nyilvántartásainak vezetéséről,
  • kezeli az egyesület házipénztárát.

6.10. Felügyelő Bizottság:

Az Egyesület felügyelő szerve az Felügyelő Bizottság, amely három főből áll, tagjait a közgyűlés négy éves határozott időtartamra választja.
A Felügyelő Bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik, ülése nem nyilvános
A Felügyelő Bizottság tagjai közül elnököt választ. A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét.

A Felügyelő Bizottság:

  • ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását, ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;
  • tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az elnökség ülésén;
  • köteles az egyesület közgyűlését tájékoztatni, illetve annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé;
  • köteles az egyesület közgyűlését tájékoztatni, ha a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

 

 

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1114 Budapest, Bartók Béla út 21.     macse.koordinator@gmail.com 
Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum   -  Webmester