Nevét egykori tulajdonosáról kapta. A Bartók Béla utcában található Az 1785-ös térképen látható egy malom a közelben, de ez nem a mai malom helyén állt, hanem attól egy kicsit lejjebb. Az épület hosszanti elrendezésű, átalakítás alatt áll. Mai formáját a múlt századfordulón kapta. Az államosítás után a gazdasági épületeket a helyi Tsz vette birtokba. A lakórészben pedig az önkormányzat alakított ki iskolai napközi otthont és egy szolgálati lakást. Az 1990-es években egy svájci állampolgár vette meg az épületet. (Gyimóthy Kálmán Írásos közlése alapján) 1845-ben Wéber Péter a ház elhelyezkedését figyelembe véve, a malompatak árkának a házhoz vezetésével egy 5m-es szintkülönbséget ért el. Erre a szintkülönbségre a malomárok további 2m-es mélyítésével igen kedvező adottságokkal rendelkező malmot épített. Két nagyméretű felső meghajtású kereket állítottak üzembe. Az első időben a malomárok nyitott volt, majd később fia Wéber János beépítette az árkot és egy új épületrésszel egészítették ki. A vízikerék áttételek segítségével egy őrlőkövet forgatott meg. Wéber Kálmán további gazdasági épületekkel gyarapította a gazdaságot. A negyvenes évek végén a malmot már csak kukorica darálásra használták. (Gyimóthy Kálmán Írásos közlése alapján) (A térképen 24-es számmal jelölve)