A malom az 1900-as évek elején Járfás István tulajdona. 1 felülcsapós vízikerékkel, 1 pár malomkőjárattal szerelték föl. Járfás később 1 db hengerszékkel is fölszereltette. ( A hangerszék a malom legfontosabb örlőgépe) Teljesítménye 5-8 mázsa gabona naponta. Az 1950-es években még üzemelt. Államosítás után rövid ideig üzemel. Tulajdonosa már Farkas István volt. Ő szereltetett be 1 db Bánki-turbinát. A leállásig Farkas és Tungli molnárok üzemeltették. A három vízimalom nemcsak a bakonybánkiaknak, hanem a környező községek lakosainak is őrölt. Kocsikkal, szekerekkel hozták az őrölnivalót. Voltak esetek, hogy több napig is vártak az őrletők. Itt cseréltek híreket az emberek, meg hányták-vetették a környék ügyes-bajos dolgait. Mondhatnánk politizáltak, hozták és vitték a híreket.